A kép forrása: Blikk
Amikor a páciens beengedi a fogorvosát a szájába, akkor valahol a bizalmába fogadja. Bár még a szemét sem meri kinyitni, tudja, hogy a következő évek mosolya éppen a szájában elképesztő manővereket végrehajtó, gumikesztyűs idegentől, s leginkább annak felkészültségétől függ. Az esztétikus fogsor bizalmat sugároz, a megjelenés része, elengedhetetlen a rágáshoz, a beszédhez, és sajnos pokolian fáj, ha valaki pancser munkát végez.
Az ember kipeckelt ajkakkal védekezésképtelen, és vakon bízik a fogorvosában. A fájdalom és kétségek ellenére lehetetlen ellenőrizni az eljárást. Nincs atyai jótanács, csak bizalom. Az implantátumok és fúrók mellett Ágnes milliókat fizet, remélve a jó eredményt, de a tévedés és szenvedés váltja fel. A végén jogorvoslatra kényszerül, és ismét a fogorvosi székbe kell ülnie.
