A kép forrása: Blikk
Egy európai együttműködés keretében az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert. Ez pedig segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak, emiatt egyszerre több ezer fenyegetés forrását is képes feltárni. Az értékes adatok kinyerése viszont nem egyszerű feladat.
A koronavírus-járvány alatt az ELTE kutatócsoportja metagenomikai módszerekkel vizsgálja a szennyvízben található baktériumközösségek viselkedését a jövőbeli járványok megelőzése érdekében. A vizsgálat során három év alatt gyűjtött szennyvízmintákat elemeztek, valamint négy más európai város mintáit is vizsgálták. Az alkalmazott innovatív módszer segítségével azonosítani lehet, hogy a baktériumok, vírusok és antimikrobiális rezisztencia gének emberi, állati vagy környezeti forrásból származnak. A kutatás során kiderült, hogy minden városnak saját, egyedi baktériumközösségei vannak, amelyek szezonálisan jelennek meg a szennyvízben. A metagenomikai alapú vizsgálatok nagy potenciállal bírnak a környezeti monitorozás területén, mivel lehetővé teszik a szennyvízben található több millió mikroorganizmus egyidejű vizsgálatát, és az idő előrehaladtával egyre pontosabb elemzések végezhetők.
