Kemény munkát végeztek a kovácsnők a középkorban, így válhatott belőlük mester.
A középkorban már léteztek kovácsnők, akik általában családi vállalkozás keretén belül segítettek az édesapjuknak vagy a férjüknek. Háború idején vagy a férjük halála után egyedül is vezethették a kovácsműhelyt. A nők munkáit általában nevelőnők és szobalányok szokták elvállalni, de előfordultak kovácsnők is, akik nehéz fizikai munkát végeztek. A nők a szakmában egyre általánosabbá váltak, és már a 18. és 19. században ösztönözték őket, hogy mesterséget sajátítsanak el. Katherine le Fevre volt az egyik ismert kovácsnő a középkorban, aki a Tower kovácsműhelyét felügyelte, és különböző vasmunkákat irányított. A kutatók véletlenül bukkantak rá történetére, és bár nem túl jól dokumentált, de ő nem volt egyedül az ilyen munkakörben.
