A kép forrása: Dívány
Ha azt hinnénk, a boszorkányüldözés a sötét középkor mára letűnt hagyatéka, tévedünk: ma is ezrek halnak így meg a világon.
Magyarországon eddig nagyjából 1000 boszorkányper lett utólag feltárva a történészek által. A leghírhedtebb eset talán az 1728-as szegedi boszorkányégetés, ahol 6 nőt és 6 férfit égettek meg boszorkányság vádjával. Az utolsó hazai áldozata boszorkánypernek egy 1762-ben Nagybányán pallos által lefejezett asszony volt. Európában a boszorkányüldözések virágkorát a 15. században élte. A német történész, Wolfgang Behringer szerint Tanzániában 1960 és 2000 között kb. 40 000 ember halálát okozták boszorkányperek.
A boszorkányok üldözése óriási nyomokat hagyott történelmileg a néplélekben, és a témára vonatkozó mesékben is visszatérő motívumok alakultak ki. Alice Kyteler története az európai boszorkányperek között jól dokumentált, és megfigyelhetők benne a későbbiekben is jellemző sajátosságok. A boszorkányperek során a gyanúnak hangot adni, megvádolni a kiszemelt áldozatot, és a koncepciós per már kezdetét vette. Az áldozatok jellemzően nők voltak, akik könnyű prédává váltak a korábbi társadalmi viszonyok miatt. A boszorkányperek során gyakran gyerekeket és állatokat is kivégeztek, és bár a nők voltak túlnyomó részben áldozatok, az oroszoknál a férfiak is szenvedtek boszorkányperek miatt.
