Az elszabadult lakbérek hatása: így reagál rá a kormány jövőre

Az elszabadult lakbérek hatása: így reagál rá a kormány jövőre

Csökkenthetnek a lakbérek az Airbnb-lakásokra kivetett négyszeres adóval az új belépések tiltásával? Az átlagfizetés mekkora része megy ma el lakbérre? Ki lehet jelenteni, hogy egy fizetésből egy albérlet alig fenntartható? Ezekre is válaszolt a Blikknek Balogh László, az ingatlan.com vezető elemzője.

Az Airbnb rendszabályozásával enyhítené a lakhatási válságon a kormány. A rövidtávú lakáskiadás adóját négyszeresére emelhetik, és két évig nem engednék új lakásokkal belépni a piacra. A rövid távú bérbeadás és az albérletek ára között kapcsolat van, mivel az Airbnb nagyobb hozamot biztosít, így kevesebb hosszú távú bérlakás marad a városban, ami emeli a lakbéreket. Budapesten 10-15 ezer Airbnb lakás van a belvárosi övezetben, míg 10 ezer hosszú távra kiadó lakás és 150-200 ezer bérlemény. A korlátozásnak és az adóemelésnek önmagában nem lenne érdemi hatása, de a befektetők az állampapírlejáratkor ingatlanba fektethetik a pénzt, és a két évig Airbnb engedély nélkül marad a hosszú távú bérlakás. Egy átlagos lakbérre egy budapesti nettó átlagfizetés 49 százaléka megy, de a bérek növekedése lehetne a lakbérek emelkedésének megállítója.

Tovább a cikkhez