A kép forrása: Blikk
Úgy harmincöt esztendeje még szovjet katona bakancsok százai dübörögtek a folyosókon, vörös csillagos lobogót lengetett a szél a laktanya díszterén. Ma emeletnyi gaz borítja a körletek által közrefogott területet, megszégyenülten tátognak az üres ablakok, a legénységi szállásnak nem maradt szinte egyetlen ép üvege sem. A friss levegőre nem lehet panasz, süvít a szél a félhomályos folyosókon, mintha kísértet járná a málló vakolatú, négy szintes épületet, az ember szíve kalapál, amikor a szél csapkodja az ablakkereteket. Mintha csak egy temetőben járnánk, ennél aligha lehet magányosabb egy épület – 1990. június 24-én vonult ki az egykor nyüzsgő katonai bázisról az itteni utolsó szovjet katonatiszt.
Egy elhagyatott laktanya területére merészkedtek be a fotósok, ahol figyelmeztető táblák, sorompók és páncélozott harcjárművek óvják a területet. Az épületekben hajléktalanok nyomai látszanak, és szeméthegyekkel jelölték meg a maguk területét. A helyiek felújították a laktanya egy részét, és elmesélték, hogy korábban itt szovjet katonai börtön is működött. Az önkormányzat már évek óta szeretne megszabadulni a bázistól, de eddig még nem találtak vevőt.
