A kép forrása: Blikk
Ma már látszólag mindenki ADHD-s: a közösségi felületeket elárasztották a saját magukat néhány passzoló tünet alapján diagnosztizáló fiatalok, és a szakértők – vagy magukat annak vallók –, akik videókban sorolják fel a lehetséges tüneteket, ezzel segítve az öndiagnózist. Az ADHD diagnózissal rendelkezők száma pedig világszerte növekszik. Azonban kérdés, hogy csupán „divathóbortról” van szó, és ma már kényszeresen ráaggatjuk egy-egy hiányosságunkra vagy jellemzőnkre ezt a címkét, vagy valóban egyre többen élnek figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral?
Az ADHD rövidítés a figyelemhiányos hiperaktivitási zavart vagy hiperaktivitás-figyelemzavar jelenti, mely magasabb szintű mentális folyamatokért felelős agyi területek eltérő működése miatt alakul ki. Nem tekinthető betegségnek, inkább állapotnak, mely gyermekkorban kezdődik, de felnőttkorban is megmaradhat. A kutatások szerint genetikai, neurobiológiai és környezeti tényezők játszanak szerepet a kialakulásában. A gyerekek körében a diagnózis előfordulása jóval magasabb, mint korábban gondolták, és a fiúk és lányok aránya között is eltérés tapasztalható. Magyarországon az ADHD diagnózissal rendelkező gyermekek száma folyamatosan növekszik. A világszerte növekvő diagnózisok hátterében több tényező, mint például több diagnózis ugyanannál a személynél, a szakemberek tudásának növekedése, a stigmatizálás csökkenése, valamint a modern társadalom nagyobb kognitív készségeket igényel.
