A kép forrása: Blikk
Amikor a tudósok forróról és hidegről beszélnek, akkor egy rendszer (legyen az egy hógolyó vagy egy egész galaxis) átlagos mozgási energiájára utalnak. Ez pedig a részecskék mozgásán alapul: minél jobban mozognak, annál forróbbak. A csillagoktól, bolygóktól és más, összetartozó objektumoktól távol, a kozmosz üres területein azonban a részecskék koncentrációja meredeken csökken. És ezzel együtt a hőmérséklet is.
A világűr nagy része hideg, aminek oka, hogy nincs semmi, ami mozgási energiával rendelkezne. A kevés részecske ebben a légüres térben nem tud sok hőt átadni vezetés és konvekció útján, helyette a kevésbé hatékony sugárzási módszerre támaszkodnak. Az átlagos mozgási energia az egész világegyetemben 454 Fahrenheit-fokos, hátborzongatóan negatív értéket felel meg, és idővel csak hidegebb lesz. A rekordot az úgynevezett Bumeráng-köd tartja, amely mindössze 1 Kelvin-fokkal van az abszolút nulla fölött: közel negatív 460 Fahrenheit-fokot mértek. Az abszolút nullpont elérése nem lehetséges a kvantummechanika szerint, mivel soha nem tudjuk tökéletes bizonyossággal meghatározni egy részecske helyzetét \\u00e9s sebességét.
