A kép forrása: Blikk
Friss kutatások új megvilágításba helyezik az emberi fejlődésben tapasztalt, az állatvilágban különösen hosszúnak számító gyermekkor okait. A Dmanisiból származó korai Homo fosszilis fogainak elemzése alapján a kutatók arra következtettek, hogy a hosszabb gyermekkor nem feltétlenül az agy növekedésének eredménye, hanem a kulturális tanulás és tudásmegosztás szükségessége miatt alakulhatott ki, ami hozzájárult a nagyobb agymérethez és az élettartam növekedéséhez.
A Zürichi Egyetem munkatársa, Christoph Zollikofer szerint a gyermekek megismerése közvetett információkra épül, és a fogak ideálisak ehhez, mert megkövesednek
A kutatók rekonstruálták a majdnem felnőtt korai Homo egyed fogainak növekedését, és arra jutottak, hogy a korai Homo gyermekei hosszabb ideig szorultak a felnőttek gondoskodására.
Az új hipotézis szerint a gyermekkor meghosszabbodása elősegíthette a kulturális tudás átadását, ami evolúciós előnyt jelenthetett.
A kulturális tudás átadása emelhette a túlélési esélyeket és az összetettebb viselkedésformák kialakulását, ami végül az agy méretének növekedéséhez és a felnőttkor késéséhez vezethetett.
Ez a felfedezés arra késztetheti a tudósokat, hogy újragondolják az emberi evolúció mechanizmusait.
