A kép forrása: Blikk
A perzselő nap világította be az örök sötétség birtokát. Néhány tucat sötét öltönyös férfi és elegáns kiskosztümös hölgy kapkodott levegő után az irdatlan hőségben, s kereste, szinte kutatta a fejében az emlékképeket, a nagykőrösi temetőben. Mert mindenkinek volt valamiféle sztorija Boros Lajosról. A Lali királyról, ahogy ő nevezte magát, a nép hangjáról, arról a rekedtes, mély, utánozhatatlan orgánumról.
Boros Lajosról, az egykori pol-beat énekesről és lemezkiadóról szóló emlékeiről szól a megemlékezés. A hetvenes években ismert matektanárszerű, szakállas figuraként is emlékeznek rá, valamint a későbbi nagy hatalmú lemezkiadóként is ismeretes, bár nem mindenki szerette. A búcsúztatásán nagyjából negyvenen vettek részt, annak idején azonban több tízezer embert szólított meg, és milliók látták televízióban. Bochkor Gáborral közösen hátteret adtak reggelente az életünknek. Lali király, vagyis Boros Lajos hetvenhét évet élt, és hagyatéka hang- és képfoszlányok formájában marad velünk.
