A királyok nyomában: a lacikonyha titokzatos története

A királyok nyomában: a lacikonyha titokzatos története

Vásárokon, piacokon, fesztiválokon szoktunk leginkább lacikonyhával találkozni, ahol sátor alatt mindenféle húsokat sütnek szabad tűzön.

Az “ulászlói kenyér” és a “lacipecsenye” kifejezések eredetéről két történelmi személyt neveznek meg, II. Ulászlót és IV. Kun Lászlót. II. Ulászlót Mátyás halála után trónra kerülése után éppúgy sújtotta a szegénység, hogy a budai piacon olcsó kifőzdékben étkezett, és kedvelte a félbevágott cipóba tett, zsírjában sült tarját is, amelyet róla neveztek el. Kun László idejében a nép elszegényedett, és az emberek maguk húzták a kétkerekű talyigát, mivel nem volt pénz igavonó baromra sem. A lacikonyha elnevezésnek több magyarázata is létezik, egyik verzió szerint László-naptól, vagyis június 27-től költöztek ki a nyári konyhába a háztartások. A lacikonyhák a fővárosban és a budai Széna téren is népszerűek voltak, ahol sokan látogatták “,”countries”:”Magyarország”,”persons”:”II. Ulászló, IV. Kun László”,”categories”:”történelem”,”keywords”:”ulászlói kenyér, lacipecsenye, lacikonyha”

Tovább a cikkhez