A kép forrása: Blikk
Az ELTE etológusai és amerikai kutatók legújabb eredményei szerint a kutyák háziasítás során kialakult extrém barátságos viselkedését egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is befolyásolja. A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye. Erről az ELTE számolt be az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleményében.
A Williams-Beuren szindrómások között veleszületett extrém barátságosságot figyeltek meg, amely a GTF2I gén szabályozó hatásának köszönhető. A kutatás szerint a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust azonosítottak, ami az idegrendszer fejlődésére és a viselkedésre lehet hatással. A kromatin térbeli szerveződésének változása befolyásolhatja a GTF2I gén aktivitását, amit kutyákon vizsgáltak. A kutatók megfigyelték, hogy a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatin szerkezethez vezetnek, amely részben magyarázatot adhat a kutyák és farkasok viselkedési különbségeire. A különbség evolúciós jelentőségű is lehet, és arra utal, hogy a viselkedés kialakulásában nem csak a DNS bázissor, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezet is szerepet játszhat. Emellett hivatalosan is létezik a magyar dingó.
