A kép forrása: Blikk
A háromszoros túlerővel szemben esélye sem volt a magyar seregnek. Hős magyar honvédek, Bem apó és persze Petőfi Sándor titokzatos halála – nincs senki, aki ne tudná kapásból felsorolni ezt a három dolgot, ha a segesvári csatáról esik szó. A Maros Megyei Múzeum, a HM Hadtörténeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kutatásában arra keresték a választ, hogy pontosan hol és hogyan zajlott a csata.
Az 1848-49-es szabadságharc ikonikus csatája Segesvárnál zajlott, itt tűnt el vagy halt meg Petőfi Sándor. A Maros Megyei Múzeum, a HM Hadtörténeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum kutatása során közel 400 tárgy került elő, melyeket a segesvári ütközet területén találtak. A kutatások során detektorokkal és légifotók alapján roncsolásmentes kutatást végeztek. A területen átfésült terület nagysága 137 ezer négyzetméter volt, a kutatások során feltártak csákódíszeket, pénzérméket és ágyúgolyókat. A kutatások során azt is megállapították, hogy a csapatok nem ástak árkokat, hanem a terep adottságait használták ki. A csata gócpontját ballisztikai számításokkal határozták meg, és feltérképezték Bem csapatainak mozgását. Az ütközet során a cári seregek háromszoros fölényben voltak, és végül Lüders tábornok vezetésével elsöpörték a magyarokat.
