A kép forrása: Blikk
Sokat hallani mindenféle mentális betegségről és fejlődési rendellenességről, amikről egyből a legsúlyosabb esetekre gondolunk. Például egy ADHD-sra úgy gondolunk, mint valaki, aki nem tud megülni egy helyben, szétszórt, egy káosz az élete vagy egy depresszióban szenvedőre, mint aki otthon ül a sötét szobában és sajnálja magát, szenved. Ezek az előítéletek persze nagyon sokszor hamisnak bizonyulnak, ugyanis minden ilyen rendellenesség, betegség egy skála. Minden ember rajta van valamilyen skálán, a kérdés, hogy az adott állapot milyen súlyos.
Egy londoni háziorvos, Dr. Sermed Mezher osztott meg a közösségi médiában 10 kérdést, amelyek segítségével kideríthető, hogy érdemes-e autizmus-spektrumon vizsgálódni. A hivatalos diagnózishoz komoly orvosi analízis és klinikai beszélgetések szükségesek, melyek általában több szakember bevonását igénylik. Az autizmus spektrumon való jelenlétet kommunikációs és szociális képességekre kiélezett kérdések alapján állapítják meg. Az autizmus nem betegség, hanem az agy másképp működését jelenti. Az autizmusra utaló tünetek közé tartozhat a nehezen feldolgozott információk, kommunikációs nehézségek, valamint az ismétlődő feladatokkal való problémák.
