A kép forrása: Blikk
Augusztus 20. a magyar történelem egyik legjelentősebb napja, mely több évszázados hagyományokkal és mély szimbolikával bír. Ez a nap egyszerre ünnepli Szent István királyt, az államalapítást és az új kenyeret, melyek mind-mind fontos elemei a magyar nemzeti identitásnak.
Szent István király Magyarország első királya és a magyar állam alapítója. Uralkodása alatt elindította az államszervezést és a társadalmi struktúra kialakítását, amelyek a mai napig meghatározzák Magyarország arculatát. 1083-ban szentté avatták, és azóta augusztus 20-a az ő emléknapja. Az Árpád-korban az uralkodó dinasztia legitimációját szolgálta az István-kultusz, amelyet később a Szűz Mária-tisztelet egyházi jellegűvé változtatott. 1686-ban XI. Ince pápa Buda visszafoglalása alkalmából elrendelte, hogy a katolikus világ évente emlékezzen meg Szent Istvánról. 1771-ben Mária Terézia országos ünneppé minősítette Szent István napját, és Budára hozatta a Szent Jobbot. Az új kenyér ünnepe, ahol az új búzából sütött első kenyér az élet és a bőség szimbóluma. Az ünnepi asztaloknál gyakran megjelenik a pogácsa, mely a magyar konyha egyik alapvető péksüteménye.
