A kép forrása: Blikk
Régen a Mátrát két mennyiségi szemléletű nagypincészet uralta, melyek inkább tömegborokat toltak. Ma a szaporodó kis pincészetek a jellemzőek, olyan kézműves műhelyek, melyek új szemlélettel és a minőséget szem előtt tartva igyekeznek kifejezni a táj, a mátrai terroir karakterét, ami nem gyengébb, mint az egri, a bükki vagy a tokaji.
A Dunántúli- és az Északi középhegység déli lejtőin változatos talajokat és klimatikus fülkéket kínál a szőlőnek és a borászoknak. A Mátrában a kékfrankost tekintik a fő kék fajtának, mely kedves termesztési tulajdonságokkal rendelkezik, és príma termésmennyiséget produkál. A kékfrankos a kárpátikumra jellemző, markáns savtérképű, intenzíven gyümölcsös bort ad, melyben a meggy mennyei aromája is intenzíven jelenik meg. A Páger pince 2019-es bio kékfrankója feka, koncentrált, szűretlen holmi volt harmonikus illattal \