Az árulás árnyában: a szovjetek trükkös módon elcsalták a forradalmi vezetőket

Az árulás árnyában: a szovjetek trükkös módon elcsalták a forradalmi vezetőket

„Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével!” – ez a híres mondat hangzott el Nagy Imre miniszterelnök november 4-i rádióbeszédében, amiben bejelentette: a szovjet csapatok megtámadták Budapestet.

Az 1956-os forradalom október 23-án kezdődött, és az első napokban győztesen zárult. Az események azonban október 31-én fordultak, amikor a szovjet kommunista párt első titkára, Nyikita Hruscsov fegyveres beavatkozás mellett döntött. A magyar kormány célja az ENSZ elismerésének megszerzése volt, hogy a szovjet támadás nemzetközi jogi szempontból is agressziónak minősüljön. November 4-én a megszálló csapatok mozgósítása zajlott, és a szovjetek berendezték főhadiszállásukat, valamint körülzárták a repülőtereket és nagyobb városokat. A forradalom leverése november 4-én kezdődött, és a fegyvertelen ellenállás miatt sok helyen hősi küzdelmet folytattak a magyar polgárok. A forradalom leverése után a hatalom Kádár János vezette Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kezébe került, Nagy Imre pedig deportálásra került Romániába. A forradalom leverése után viták zajlottak a halálos áldozatok számáról, de biztos, hogy több ezerre tehető.

Tovább a cikkhez