Az emberfeletti küzdelem ereje: a tehetetlen halálraítélt méltósággal veszi tudomásul sorsát

Az emberfeletti küzdelem ereje: a tehetetlen halálraítélt méltósággal veszi tudomásul sorsát

„Járkálj csak, halálraítélt”! Radnóti Miklós versében a II. világháború előtti történelem fenyegetett kisembereiről írt, akik tehetetlenül szemlélik a világ eseményeit. Tehetetlenül járkálva, megpróbálva a vérzivatarban is keménynek, tisztának, egyenesnek, embernek maradni.

Az ALS a központi idegrendszert érintő gyógyíthatatlan megbetegedés, amely az általa halálra ítélt embereket még a járkálástól is megfosztja. A betegség először csak a helyváltoztatásra irányuló mozgását gátolja, de a végső stádiumban már a légzés izmait is elsorvasztja. Az ALS-t kétszáz éve még boszorkányok átkának tekintették, és az orvostudomány csak 1939-ben kezdett el foglalkozni vele, amikor Lou Gehringnek, a New York Yankees híres baseball-játékosának, a karrierjét kettétörte az izomsorvadás. Az ALS gyógyíthatatlan, nem tudni, hogyan válogat, kit, miért ítél halálra, és öröklődhet-e. Az betegség brutális, kegyetlen gyilkosként viselkedik, és nem kegyelmez az érintetteknek.

Tovább a cikkhez