A kép forrása: Blikk
Tovább lassult az infláció – szűrhető le a KSH friss adatközléséből. Egy hónappal korábban 3,4 százalékos volt, a legfrissebb adat viszont azt mutatja, hogy szeptemberben a fogyasztói árak 3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor. Ennél alacsonyabb értéket utoljára 2021 januárjában mértek a statisztikusok. A forint-euró árfolyam viszont nyugtalanul reagál világpolitika történéseire, csak hajszálra mozdul a 400 forint közeléből.
Az élelmiszerek ára 12 hónap alatt 3,7 százalékkal nőtt. A liszté 32,9, a tejé 13,8, a csokoládé és kakaóé 10,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,5, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,9, az étolajé 6,7 százalékkal emelkedett. A száraztészta ára 5,8, a cukoré 3,6, a tojásé 3,5, a baromfihúsé 2,4, a tejtermékeké 1,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatások egy év alatt 8,4 százalékkal drágultak. A lakbér 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6, a társasházi közös költség 10,5, a testápolási szolgáltatások 10,0, a járműjavítás és -karbantartás 9,9, a lakásjavítás és -karbantartás 8,6, a sport- és múzeumi belépők 8,1, az üdülési szolgáltatás 3,8 százalékkal nőtt. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,9 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 5,0, a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,3 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A használt személygépkocsik ára 6,1, az ékszereké 10,7, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 2,5, a konyha- és egyéb bútoroké 2,2 százalékkal változott. A gyógyszer, gyógyáruk 6,0 százalékkal drágábbak lettek, a jármű-üzemanyagok 9,5 százalékkal olcsóbbak lettek. Emellett látható, hogy a forint rendkívül érzékenyen reagál a kockázatvállalási hajlandóság változására. Virág Barnabás MNB-alelnök mai jelzései alapján a piaci szereplők azt feltételezik, hogy október 22-i ülésén kivár a jegybank, de nem tartja kizártnak, hogy a kormány nyomást fog helyezni az MNB-ra, hogy vágjon kamatot.