A kép forrása: Blikk
A nagy állami alrendszerek közül az oktatás finanszírozása mindig is a viták kereszttüzében állt. Most egy új megközelítésben, az egy diákra jutó jutó nemzeti össztermék (GDP) arányában vizsgálja ezt a mutatót egy friss elemzés. Az összkép nem sokban tér el az eddig megállapításoktól: az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2014 után lényegében változatlanok, ez az EU-ban hátulról a 4. helyre elég, s meglehetősen messze van az átlagtól.
A KRTK KTI által szerkesztett tavaszi kiadvány 2010-től elemzi a magyar iskolák helyzetét, beleértve az oktatási ráfordításokat nemzetközi összehasonlításban. Az elemzés azt mutatja, hogy a gazdagabb országokban az oktatási kiadások általában magasabbak, de a KRTK KTI más megközelítést alkalmaz, amely figyelembe veszi a népesség alakulását. A kutatók azt találták, hogy Magyarország az alsó és középfokú oktatásra fordított ráfordításokban az élvonalhoz képest alacsonyabb helyen szerepel. Ugyanakkor a kiadvány azt is kiemeli, hogy a magyar oktatási ráfordítások az elmúlt években növekedtek, és az alsó tagozat kiadásainak nagysága jelentősen megnőtt. Azok az országok, amelyek költik az oktatásra a legnagyobb arányban a GDP-jükből, a hosszú távú fejlődés szempontjából az iskolai kiadások GDP-n belüli aránya fontos mutatója. Magyarország az elmúlt években folyamatosan lemaradt a volt szocialista országok közül az oktatási kiadások arányában, és az uniós összehasonlításban is elmaradva a többi országtól.
