Az ősi tojáshéjak átírják a háziszárnyasok történetét: a tyúk-tojás probléma megfejtése

Az ősi tojáshéjak átírják a háziszárnyasok történetét: a tyúk-tojás probléma megfejtése

Új kutatások azt mutatják, hogy a csirkéket Közép-Ázsia déli részén az i. e. 400-tól a középkorig széles körben tenyésztették, és elterjedésüket valószínűleg az ősi Selyemút segítette elő. Volt azonban az elterjedésüknek egy jól meghatározható oka, ami most bebizonyosodott.

A házityúk, vagy csirke, ma a világ egyik legfontosabb gazdasági állata, azonban eredete és elterjedésének története nagyrészt tisztázatlan maradt. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmányában kimutatta, hogy a házityúk elterjedése Eurázsiában és Északkelet-Afrikában a tojástermelés szezonális jellegének megszüntetésének következménye volt. A kutatók szerint a házityúkot annyira vonzóvá tette az ősi népek számára a termékeny tojástermelés, amely lehetővé tette számukra a folyamatos tojáshozamot. A kutatók biomolekuláris vizsgálatok segítségével azonosították a tojáshéjak eredetét, és megállapították, hogy a házityúk valószínűleg az ősi Selyemút mentén terjedt el. A tanulmány következtetése szerint a házityúk elterjedését és gazdasági jelentőségét az adta, hogy képes volt szezonon kívül tojást termelni.

Tovább a cikkhez