A kép forrása: Blikk
Napjaink leghatalmasabb utasszállító repülőgépe is eltörpülne amellett a gigászi modell mellett, amely az 1960-70-es években az amerikai tervezők rajzasztalán megszületett. A kontinensek között most használt A-380-as Airbus kétszintes repülő hossza 73 méter, szárnyfesztávja centikkel marad el a 80 métertől, súlya közelít a 600 tonnához. Meglehetősen kevés repülőtér képes fogadni a 800 utasával. Ám a Lockheed mérnökeinek tanulmánytípusa többszörösen felülmúlta ezt is – igaz csak a tervrajzokon.
A Lockheed CL-1201-es koncepció modelljét tervezték 170 méteres hosszúságra és 340 méteres szárnyfesztávolságra, ami nagyobb az Eiffel-torony magasságánál. A gép súlya 5400 tonna lett volna, és atommeghajtású reaktorokkal szerelték volna fel. A tervezés célja az volt, hogy kiválthassák vele a tengeri hajószállítás jelentős részét, olcsóbban és gyorsabban. A gép törzsében középen elhelyezett reaktorokkal 1830 megawatt energiával rendelkezett volna, ami 40 napos, leszállás nélküli repülést tett volna lehetővé 10 ezer méteres magasságban. A tervek között szerepelt, hogy repülő anyahajóként is funkciónálhatna, vadászrepülőgépek vagy robot cirkálók szállítására. Az újítás pedig az lett volna, hogy kísérőgépek csatlakozhatnak a rakodótérhez, így a szállított eszközöket átcsoportosíthatnák kisebb repülőkre.
