A kép forrása: Blikk
Az okostévéknek számos vezeték nélküli csatlakozási lehetőségük van, a telefonokon lévő alkalmazások és a távirányítók mellett nagyon kevés ok van rá, hogy a portörlésen kívül a készülékkel fizikai kontaktust létesítsünk a beüzemelésük után. A mindent uraló HDMI-csatlakozások mellett pedig hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a tévének van legalább egy USB 2.0 portja. Pedig az egy kincs.
Az USB-portokat sok televízió tartozéknak számítanak és sokkal hasznosabbak lehetnek, mint gondolnánk. A TV-képernyő nagyobb, mint a számítógép monitora, így ideális lehet képgaléria vagy saját videók lejátszására. Bármilyen külső merevlemez, pendrive vagy adathordozó működhet a TV-n, a csatlakoztatott eszközt azonnal felismeri, és lehetővé teszi a médiafájlok elérését. A pendrive használata programozáshoz előnyös lehet, mivel a TV közvetlenül róla olvassa be a tartalmakat, így nem kell azokat a TV tárhelyére másolni. Nagyobb TV-kijelzőn történő munkavégzéshez Bluetooth adapterrel vezeték nélküli perifériákat is csatlakoztathatunk.
