A kép forrása: Blikk
Egy új kutatásban vizsgálták olyan a gravitációs hullámokat, amelyeket egy elméleti térhajtómű meghibásodás során bocsáthatna ki. Az eredmények azt sugallják, hogy bár a jelenlegi technológia nem képes észlelni az ilyen jeleket, azonban a jövőbeni fejlesztések lehetővé tehetik, hogy ezeket felhasználva mélyebbre hatoljunk a téridőben és az univerzumban.
A kutatók Einstein általános relativitáselméletének elvei alapján vizsgálták a térhajtóművet, amely elméletileg lehetővé teszi, hogy az űrhajók meghaladják a fénysebességet. A fizikusok évtizedek óta vizsgálják a négydimenziós téridő összenyomásával hajtott űrhajók elméleti lehetőségét, ami az általános relativitáselmélet konkrét leírásain alapszik. Egy új tanulmány szimulálja azokat a gravitációs hullámokat, amelyeket egy ilyen meghajtó kibocsátana, ha meghibásodna. A térhajtóművek tisztán elméleti jellegűek, de a numerikus szimulációk lehetővé teszik számunkra, hogy megvizsgáljuk, milyen hatással lehetnek a téridőre gravitációs hullámok formájában. Az eredmények szerint az összeomló hajtómű gravitációs hullámokat generál, amelyek jelentős hatással lehetnek a téridőre, és bár jelenlegi műszerek nem érzékelik, magasabb frekvenciájú műszerek esetén az érzékelés lehetséges lenne.
