A kép forrása: Blikk
Már nem tart attól Mesterházy Attila, hogy külföldi, leginkább orosz, közel-keleti vagy kínai titkosszolgálatok célkeresztjébe kerül. Az egykori szocialista képviselő éveken át volt alelnöke, 2020-ban pedig egy éven át elnöke a NATO Parlament brüsszeli központú szervezetének. Ebben a minőségében a katonai tömb számos titkos bázisán járt, bizalmas információkat ismerhetett meg, fel is készítették arra, hogy miként ismerje fel az idegen szolgálatok esetleges közeledését.
Az ember, különösen fontos pozícióban lévő egyének, fokozott figyelemnek lehetnek kitéve a külföldi hírszerző szolgálatok részéről, mivel ilyenkor hozzáférnek olyan fontos adatokhoz, információkhoz, amelyek értékesek lehetnek számukra. Felsővezetők mellett az alacsonyabb beosztású és köztisztviselők is veszélyeztetettek lehetnek, mivel jogosultságuk van bizalmas adatokhoz. A NATO parlamenti elnöki poszt nem biztosított különleges védelmet vagy titkosítást, de különböző biztonsági intézkedéseket kellett betartani, és az egyének felelőssége és kitettsége a megfigyelésnek a pozíció elteltével sem szűnik meg teljesen. A legnagyobb sérülékenységi faktor ma is az ember, aki hibázhat, és ezeket a hibákat kihasználhatják. Közszereplőként a magyar szervekhez kell fordulni gyanús közeledés esetén, és az Alkotmányvédelmi Hivatal felelős az érintettek védelméért.