A kép forrása: Blikk
Rockénekesnek lenni, körülrajongott popsztárrá válni: maga a mámor. S talán épp ezzel van a baj: a mámorral. A túltolt hedonizmussal, a féktelen bulizással, a droggal, az alkohollal, a mértéktelen önpusztítással. A zene- és kultúrtörténelem megszámlálhatatlan drámát kínál, túladagolásban meghalt, öngyilkosságot elkövetett, alkoholba fulladt, világhírű közönségkedvencekről és hazai sztárokról. De van egy aprócska különbség közöttük. A jólét – illetve a jólét hiánya.
A cikk rámutat arra, hogy míg a nyugati zenészek gazdagon halnak meg, addig a hazai zenészek szűkös körülmények között, majdhogynem elszegényedve. Gallai Péter, a Piramis és a Bikini tehetséges billentyűse szegényes körülmények között hagyta el az életet, mivel gyakorlatilag végigalkoholizálta az életét, súlyos betegségekkel küzdött, és már nem volt pénze. A hedonizmus és az élvhajhász életmód Nyugaton és az Államokban sok pénzt igényel, míg itthon a zenészeknek józannak kellett maradniuk a lóvé megtartásához. A rockzenészek és popsztárok leginkább a mának élnek, és a mindhalálig rock & roll bármikor, idő előtt véget érhet.