Az elveszett kincs vizek rejtett mélyéről: az újjáéledő történelem csodája a Tiszánából

Az elveszett kincs vizek rejtett mélyéről: az újjáéledő történelem csodája a Tiszánából

Olyan alacsony a Tisza vízállása Szolnoknál, hogy újra látni lehet a csak pár évente előbukkanó török kori híd maradványait. Az 1562-ben épült török kori fahidat 2003-ban fedezték fel, amikor alacsonyan volt a Tisza. Azóta is csak akkor látni, ha a negatív rekordhoz közelít a folyó vize.

Az elmúlt napokban a viharos időjárás ellenére Szolnok környékén nem sok csapadék esett, ami tovább fokozta a Tisza vízszintjének csökkenését. A folyó közelít a 2019-es negatív rekordhoz, ahol egy különleges, rejtélyes történelmi maradvány, a török kori fahíd egy része előbukkan. A híd 1562-ben épült, Güzeldzse Rüsztem budai pasa megrendelésére, debreceni ácsokkal. A fahíd maradványait dr. Kertész Róbert régész kutatta, aki megerősítette, hogy valóban a legkorábbi, 1562-ben épült Tisza-híd maradványait találták meg. A Tiszánál a hídmaradványok és a homokszigetek, a Dunánál pedig a Margitsziget ikonikus padja mutatja az alacsony vízszintet. Az alacsony vízállás miatt számos turista és szerelmespár látogatja ezt a különleges helyszínt, amelyet örökít meg fotókon. Az érdeklődők gyakran fotózzák a látványosságot Szolnokon, ahol belegondolva, hogy milyen lenne a Tisza vízjátéka magasabb vízállás esetén.

Tovább a cikkhez