A kép forrása: Bors
Nem biztos, hogy mindig egy jeges terület volt.
Az Antarktiszrl szl elmletek mindig is jelen voltak a kzbeszdben. Olykor teljesen rtalmatlan jelensgek indtottak el terikat, mskor pedig gyans tevkenysgek borzoltk a kedlyeket. Az vek sorn szmos sszeeskvs-elmleti szakember terjesztett olyan tleteket, mint titkos civilizcik, a globlis elit titkos bunkerei, s mg a Fld belsejbe vezet? tjr is tertken volt. Nmetorszgi tudsok felfedeztk, hogy a kontinens nyugati oldaln borostyn tallhat. A borostyn a fakregben tallhat gyantbl kpz?dik, amely azta tbb mint 40 000 ve megkvesedett s megkemnyedett. Johann Klages, a tanulmny vezet?je, az Alfred Wegener Intzet tengergeolgusa megosztott egy rdekes gondolatot a felfedezs kapcsn: Nagyon izgalmas volt felismerni, hogy a trtnelem egy bizonyos pontjn mind a ht kontinensen olyan ghajlati viszonyok uralkodtak, amelyek lehet?v tettk a gyantt termel? fk tllst. A borostyn meglte a kontinensen azt is meger?sti, hogy egykor fk lltak a helyn, s a felfedezs arra utal, hogy egykor mocsaras s mrskelt gvi es?erd? lepte el az Antarktiszt. Nem a borostyn az egyetlen bizonytk az letre: a tudsok korbbi felfedezsei kztt gykrkvletek, virgpor s sprk fosszlii is szerepelnek – rja a LadBible. A 90 milli ves dtum azt jelenti, hogy a fk valszn?leg a krta korszakban lltak. A 145 milli s 66 milli vvel ezel?tti id?szakot fellel? krta korszak egy olyan id?szak volt, amikor a Fld sokkal melegebb volt, mint ma, mikzben a Pangea nven ismert fldtmeg mr sztszakadt s elkezdte kialaktani az ltalunk ismert kontinenseket.