A kép forrása: Dívány
Miközben a világ égimeszelői már a kilométeres magasságot célozzák, Budapesten is egyre több a felhőkarcolónak tekinthető épület.
A magasházak hivatalos definíciója szerint azokat az épületeket nevezzük magasházaknak, amelyek legfelső emelet padlószintje meghaladja a 30 méteres magasságot. A felhőkarcolók meghatározása azonban nem egyezik világszerte, és Magyarországon is több szintű szabályozás van érvényben az épületmagasságra vonatkozóan. Budapest történetében az építési szabályzatoknak voltak szigorú korlátai a magasházak magasságára vonatkozóan, de az elmúlt időszakban megkezdődött a rozsdaövezetek kijelölése, ahol a fejlesztések kiemelt nemzetgazdasági beruházásként valósulhatnak meg. Az építési tervek és a magas épületek körüli viták régi időkre is visszanyúlnak, például a Budapest Kerületi Munkásbiztosító számára emelt épület esetében, ami 1931-ben Európa legmagasabb középülete volt. Az épített környezet és az új építési tervek körüli viták jól mutatják, hogy az épített környezet állandó változásban van, és az új épületek kiváltanak erős érzelmi reakciókat.
