A kép forrása: Dívány
A tudomány közelebb jár a kihalt állatfajok „feltámasztásához”, mint gondolnád.
A kihalt fajok feltámasztásának első lépése a DNS-minták gyűjtése, amelyeket velük közeli rokonságban álló, ma élő fajokból származó petesejtekbe ültetnek be. Spanyol kutatók 2003-ban a módszerrel visszahozták a spanyol kőszáli kecskét, ám az újszülött állat néhány perc után életét veszítette. A gyapjas mamutok a jégkorszakban éltek, és a sarkvidéki örökfagy megőrizte tetemeiket, így a feltámasztásuk lehetséges. A dodó a 17. században halt ki, DNS-e természettudományi múzeumokban őrzött példányokban maradt fenn, és egy dániai gyűjteményben találták meg a genomját. Az erszényesfarkas populációja a mai Ausztráliában virágzott, de a telepesek fenyegetésnek tekintették, és végül 1936-ban pusztult el egy állatkertben.