A kép forrása: Dívány
Vajon mit próbál nekünk üzenni a tudatalattink?
Az álmok a REM (rapid eye movement) fázisban jelentkeznek, amikor az agyunk rendkívül aktív, és a szemünk gyors mozgásokat végez a szemhéjunk mögött. Egy éjszaka során többször is belépünk ebbe az állapotba, és akár 4-6 álmot is láthatunk, bár ezeknek többsége reggelre a feledés homályába vész. Az álmodás szerepe máig vitatott, ám egyes elméletek szerint az álmok segítenek az érzelmi feldolgozásban, a memóriarendezésben és még a kreatív problémamegoldásban is.
A modern neurológia egyre több információval szolgál az álmodás agyi folyamatairól, amelyek új fényben világítják meg az álmainkat. A szűkkörű tudományos szkepticizmus ellenére a 20. századi magyar irodalomban is hangsúlyos szerepet kapott az álom és az álmodás témája. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond sajátosan értelmezték az álmokat, melyek az álom és valóság határának elmosódását, valamint a személyes és társadalmi valóság megjelenítését tükrözték.
Freud és Jung megközelítése is fontos volt az álmok értelmezésében. Freud szerint az álmok a tudattalan vágyak megnyilvánulásai, míg Jung az álmokat a kollektív tudattalan szimbólumaiként értelmezte. Az álmok világa és az álmodás sokrétű és változatos téma, mélyreható elemzést nyújtva az emberi lélekről.
