A kép forrása: Dívány
A szemüveget egyesek a tűz és a kerék után az első öt nagy felfedezés egyikének tartják. A történetét megismerve nem is csoda.
A szemüvegek története az ókortól kezdve egészen a 21. századig terjed. Az ókorban szemüveges korba érve az emberek rabszolgák segítségével próbáltak olvasni, majd később színes, átlátszó köveket használtak a látás javítására. Az arab tudós Al-Hajszam lejegyezte a csiszolt üveg nagyító hatását, amelyet Isaac Newton könyvéig a fizika történetének legnagyobb hatású alkotásaként tartottak számon. Az 1850-es években kialakultak a mai szemüvegek elődjeiként szolgáló száras szemüvegek, amelyeket kezdetben kvarcból vagy hegyikristályból készítettek. A Velence mellett fekvő Murano szigetén jelentős titkok őrzője volt az 1300-as években, ahol kizárólag az ottani üvegművesek ismerték a látásjavítóhoz kellő fehér üveg gyártásának titkos szabályait, amelyekért akár halálbüntetés is járhatott. Az 1604-ben Johannes Kepler által lejegyzett szemüvegek működési elvének tudományos magyarázata következtében vált világossá a szemüvegek lencséinek működése. Benjamin Franklin bifokális szemüveget kezdett viselni, amelyet két elvágott fél lencsével készített, és az 1784-es modell a mai napig ismert Franlkin-lencsének. Az 1800-as évek elején vált a szemészet az orvostudomány önálló szakágává, és 1911-ben Allvar Gullstrand Nobel-díjat kapott a szem fénytörésének vizsgálataiért.
