A kép forrása: Dívány
Ezt a titkos nyelvet használták, ha attól tartottak, a kimondott szavakat illetéktelen fülek is meghallhatják.
A legyezők az 1800-as években Magyarországon és Európa más országaiban használtak bonyolult és kifinomult üzenetek közvetítésére. Ebben a korban a fiatal hölgyek ritkán maradtak egyedül, és idősebb női rokonok kíséretében jelentek meg nyilvános helyeken. A legyezők segítségével üzeneteket tudtak váltani, amelyeket a gardedámok esetleg illetlennek tartottak volna. A legyezők használata azonban nem a 19. században, hanem már régebben ismert volt, például az ókori Egyiptomban. A legyezők titkos nyelve a színek, virágok, esernyők és kesztyűk mellett az egyik legkifinomultabb volt, és számos változata alakult ki az idők során.
