A kép forrása: Dívány
A szépségért meg kell szenvedni, mondják, de az ember azt gondolná, azért mégicsak vannak határok.
A kínai kultúrában évszázadokig gyakorolták a lábelkötést, amely a nők lábainak megváltoztatását célozta. A lábelkötés kulturális gyakorlat volt, amely erotikus felhangot kapott, és a császári udvarhölgyek körében is elterjedt. A gyakorlat rendkívül fájdalmas és súlyos következményekkel járt, mint például bénulás, üszkösödés és fekélyesedés. A lábelkötés nemcsak a mozgást korlátozta, hanem a nőket engedelmességre is kötelezte, és házassági esélyeiket is befolyásolta. Az arany lótusz lábméret volt a legkívánatosabb, és a hagyományt végül a 17. században uralkodó császár tiltotta be.
