A kép forrása: Dívány
Puzsér Róbertnek két arca van: ez a magánember és a közszereplő. Ez utóbbit szeretné áthangolni, mert a megmondószerep lassan az egészségébe kerül.
A publicista-kritikus különválasztja a közszereplő Puzsért a magánembertől, de úgy érzi, hogy a kettő közti szakadék már olyan mély, hogy belépve szétzúzná magát. Fontos, hogy a közszereplést vállaló magánszemély konzisztens tudjon lenni a médiaszereppel, amit felvesz, mert felelős érte, és azt azonosítják vele. Puzsér Róbert magánszemélyként nehezen mond nemet, közszereplőként viszont nehezen mond igent, ami egyensúlyt teremt a személyiségében. A közszereplők egymással való nyalakodása viszolyogtató és ingerültséget vált ki belőle, miközben fontosnak tartja a médiaszerepet, mert rajta kívül senki sem látja el ezt a küldetést.