Végtelen forróság: A meleg rekordév tapasztalatai

Bár a 2024-es év még nem ért véget, minden bizonnyal ez az esztendő lesz a legmelegebb a világon a feljegyzések kezdete óta. Az előrejelzések ráadásul azt mutatják, hogy a rendkívül magas hőmérséklet várhatóan legalább 2025 első hónapjaiban is fennmarad. Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) szerint a januártól novemberig terjedő időszak adatai megerősítették, hogy 2024 lesz a legmelegebb, és az első olyan év, amelyben a globális átlaghőmérséklet meghaladja az 1850-1900-as iparosodás előtti időszak 1,5 Celsius-fokos (2,7 Fahrenheit-fokos) értékét.

Ez volt az ismert történelem eddigi legmelegebb nyara – ha nem vigyázunk ez még csak a kezdet!

A bolygó északi féltekén a feljegyzések kezdete óta a világ eddigi legmelegebb nyarán vagyunk túl – tájékoztatott pénteken az Európai Unió éghajlatváltozást figyelő szolgálata. A kutatók szerint 2024 lehet a Föld eddigi legmelegebb éve is. Kiemelték, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátása hatalmas problémát jelent.

Az alföldi ökológiai katasztrófa: fotók bizonyítják a pusztulást a növények és a víz hiánya által

Kritikus állapotok az Alföldön és a Dunántúl délkeleti tájain: a hetek óta tapasztalható hőség és szárazság miatt súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható. Drónnal készült képeken mutatjuk a sivatagi szárazságot, ami többek között Nádudvar térségében is pusztít. De ökológiai katasztrófa fenyegeti a a magyar vizeket is.

Augusztusi falevél-hullás: A természeti jelenség mögött rejlő titok

Az ország számos területén megfigyelhető, hogy a fák alatt rengeteg a lehullott, elbarnult, felpöndörödött falevél. Bár még csak augusztus van, az utcán sétálva olyan érzése lehet az embernek, mintha máris beköszöntött volna az ősz. A jelenség mögött az extrém száraz és forró időjárás áll, és nem ez az első nyár, hogy hulló falevelekre lehetünk figyelmesek ebben a hónapban.

Az aszály kíméletlenül sújt: Bács-Kiskun, Békés és Csongrád-Csanád megye leginkább érintett

Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt – és hetente további több tízezer hektárral gyarapszik – az aszálykárra bejelentett területek nagysága – mutatják a kárenyhítési rendszerben összesített eddigi adatok. A kárenyhítési alap feltöltve a gazdákra vár, a termelők pedig 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást. Ezt az Agrárminisztérium közleményében jelentette be Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A kánikula veszélyezteti Magyarország tavainak halállományát: Ökológiai katasztrófa fenyeget

Az elmúlt hónapok rendkívüli hősége és csapadékhiánya súlyos aszályt okozott Magyarországon, ami különösen kritikusan érinti a halgazdaságokat. A halastavak vízszintje veszélyesen alacsony, a halak pedig fuldokolnak az oxigénhiány miatt, miközben az elöregedett vízellátó rendszerek nem képesek megfelelően biztosítani a szükséges vízmennyiséget. Feldman Zsolt államtitkár szerint a helyzet javítása érdekében sürgős kotrásra és vízvisszatartó intézkedésekre van szükség.