Élet és halál között: Egy terhes nő története a csernobili kataklizmában
A várandósság egyébként is izgalmakkal teli, de mit is mondhat az a nő, aki a csernobili katasztrófa idején tudta meg, hogy anya lesz?
Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A várandósság egyébként is izgalmakkal teli, de mit is mondhat az a nő, aki a csernobili katasztrófa idején tudta meg, hogy anya lesz?
A tudósok most először dolgoztak ki egy olyan módszert, amellyel a robotok áram nélkül kaphatnak összetett utasításokat, ami okosabb robotokhoz vezethet, amelyek „agyában” több hely marad a gondolkodásra. A londoni King’s College mérnökei által létrehozott áttörés lényege, hogy folyadéknyomást használnak a robotoknak küldött parancsok továbbítására, az emberi test bizonyos részeinek működését utánozva.
Egyelőre nem találják a forrását, de határozottan észlelik az orosz–norvég határ térségében fekvő Viksjofjell és Svanhovd környékén a sugárzó cézium-137-et. A norvég Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság (DSA) helyi Vészhelyzeti Készültségi Egységének közlése szerint a mért szintek ugyan magasabbak a normálisnál, de nem jelentenek veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
Megváltoztak az állatok a sugárzásnak köszönhetően.
Ezért érdemes jobban körülnézni egy vasútállomáson.
1986. április 26-a örökre beleírta magát a történelembe.
1986 tavaszán az egész világ megállt egy percre.
Jobb, ha ezekre odafigyelünk.
Különleges felvételek készültek a csernobili atomerőmű alatt. Arthur Kornyejev fotográfus több száz alkalommal járt a magas radioaktivitású helyen, ahonnan számos képet gyűjtött.