Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
Elmondta azt is, hogy a világnak most olyan vezetőkre van szüksége, mint Trump, „aki szót értett Kelettel és Nyugattal is”. A gazdasági fórum vezetője nem értékelte túlságosan a beszédét.
Erről beszélt a miniszterelnök a neves olaszországi fórumon.
Beindult az új külügyminiszter is.
A Biden-adminisztráció azt tervezi, hogy megvádolja Oroszországot a 2024-es amerikai elnökválasztás folyamatos befolyásolására irányuló erőfeszítéssel, mivel a Kreml által irányított médiát és más online platformokat használva félretájékoztatja az amerikai választókat – mondta el a CNN-nek hat, az ügyet jól ismerő forrás.
Orbán Viktor miniszterelnököt a héten egy észak-olaszországi gazdasági fórumra várják, ahol panelbeszélgetésen vesz részt Magyarország és Európa jövőjéről – erősítette meg Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Visszautasították az ukrán kérést.
A lengyel elnök ismét erről beszélt.
Donald Trump egy helyi idő szerint szombaton este sugárzott interjúban erős országnak nevezte Magyarországot, amelyet egy erős vezető irányít. A republikánus elnökjelölt éles szavakkal bírálta az Európai Uniót, amely szerinte kereskedelmi előírásaival “kihasználja” az Egyesült Államokat.
Ezek a különleges felvételek Észak-Koreában készültek még az ’50-es években.
Erről beszélt Szijjártó Péter.
A Magyar Külügyminisztérium egyelőre nem nyújt jogi segítséget annak a magyar férfinak, aki a múlt héten vettek őrizetbe az amerikai hatóságok, miután 200 darab, embargó alá tartozó speciális rádiókészüléket akart kicsempészni Oroszországba. A nyomozás még alig indult el, máris kémfilmekhez hasonló szálakra derült fény. Például kiderült, hogy H. Bence magyar édesanyja is kötődhet a cselekményhez, hiszen a magyar külügy egyik cégének moszkvai irodáját vezette és hasonló eszközök kivitelével foglalkozott. H. Dávid jelenleg is letartóztatásban van, ha bűnösnek találják, több mint tíz év börtönt is kaphat.
A javaslat már az uniós döntéshozók asztalán van.
Az ukrán erők már száz települést ellenőriznek a kurkszi régióban, ahol katonai művelet célja egy ütközőzóna létrehozása, hogy megvédje Ukrajna határmenti településeit az orosz támadástól. Ugyanakkor hétfő és kedd reggel több rakétahullámmal támadta Oroszország Ukrajna energiaellátó infrastruktúráját, a kár olyan súlyos, hogy kedd reggel még mindig nincs számos ukrán régióban áramszolgáltatás.
Az ügy egyre több kérdést vet fel, és úgy tűnik, Durov körüli botrány még messze nem ért véget.
Ferenc pápa elítélte az ukrán elnök legújabb döntését
Párizs “jött, látszott, győztünk! Így jellemzi a nemrég befejeződött párizsi nyári olimpiát a NOB egyetlen magyar tagja, Fürjes Balázs
Párizs “jött, látszott, győztünk!
A belarusz diktátor az Európai Unió által el nem ismert 2020-as választások után választási csalással és az ellenzéki tüntetések vérbe fojtásával őrizhette meg a hatalmát.
II. Erzsébet királynőről új életrajzi könyv készült, melyből kiderül, hogy az Egyesült Királyság néhai uralkodója sosem kedvelte Donald Trumpot, sőt kifejezetten „gorombának” tartotta őt. A brit uralkodó azt sem értette, hogyan bírja a politikust elviselni a felesége, Melania Trump. Craig Brown könyvének részletei rávilágítanak arra is, hogy bár Trump állítása szerint kiváló kapcsolatot ápolt a királynővel, ez nem éppen volt így.
Az elmúlt napokban több hidat is lerombolt az ukrán hadsereg a kurszki Szejm folyónál. Moszkva provokációnak minősítette az ukrán betörést, és ígéretet tett arra, hogy megfelelő válaszlépéseket tesz. Vasárnap légifelvételeket is publikáltak, amelyen látszódik az egyik hídra mért csapás. Az ott állomásozó orosz katonákat ezzel elvágták az utánpótlásuktól, emiatt valószínűleg nemsokára ezt a részt is elfoglalhatják az ukránok.
Az észt külügyminiszter szerint aggályos Magyarország azon döntése, hogy beengedi az orosz és fehérorosz munkavállalókat.
Bár a hét elején még biztosra állították, hogy a béketárgyalások csütörtökön folytatódnak, újabb jel utal arra, hogy az Egyesült Államok újabb támadásra számít Izrael ellen. Ezt erősíti most azt is, hogy az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken lemondta a közel-keleti tárgyalását. A döntést a helyzet „bizonytalanságára” hivatkozva hozták meg.
