A Balaton sorsa bizonytalan: szakértők aggodalmát fejezik ki

Az 1980-as évek után a magyar tavak melegedésének üteme hatszorosára gyorsult. Nem minden vízben ugyanakkora a tempó, a sekély tavakban, mint a Balaton, a Fertő-tó és különösen a Velencei tó hőmérséklete emelkedett. Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékletének változásait vizsgálták a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai a Pannon Ökorégióban.

Az őszi falevelek vibrálóan színes titka: hogyan fenyegeti őket a felmelegedés?

Az őszi erdők és fás parkok mindig is a színpompájukról voltak híresek, de ez a színkavalkád megfakulni látszik. Mintha a vegetációs időszakuk végéhez közeledő fák nem öltenének magukra olyan harsogó színeket, a sárgák és a vörösek korábbról ismert ezerféle árnyalata közül minta egyre több tűnne el. Vajon csak az emlékeink csalnak meg, vagy a felmelegedés miatt megváltozó körülmények fosztják meg a fákat a tobzódó színektől.

A 2024-es Év Fája díjazottja fényképen

A július óta tartó online szavazás végén 3137 szavazattal szerezte meg az Év Fája verseny első helyét a Platánfa az egri Szmrecsányi Lajos Érsekkertben. A fa sok történelmi esemény tanúja volt. Az Év Fája egy speciális kezelést nyer, amit Börzsei Bence faápoló és csapata fog elvégezni. A Hős Fa címet idén Lepsény legősibb fája kapta.

Ez volt az ismert történelem eddigi legmelegebb nyara – ha nem vigyázunk ez még csak a kezdet!

A bolygó északi féltekén a feljegyzések kezdete óta a világ eddigi legmelegebb nyarán vagyunk túl – tájékoztatott pénteken az Európai Unió éghajlatváltozást figyelő szolgálata. A kutatók szerint 2024 lehet a Föld eddigi legmelegebb éve is. Kiemelték, a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátása hatalmas problémát jelent.

Augusztusi falevél-hullás: A természeti jelenség mögött rejlő titok

Az ország számos területén megfigyelhető, hogy a fák alatt rengeteg a lehullott, elbarnult, felpöndörödött falevél. Bár még csak augusztus van, az utcán sétálva olyan érzése lehet az embernek, mintha máris beköszöntött volna az ősz. A jelenség mögött az extrém száraz és forró időjárás áll, és nem ez az első nyár, hogy hulló falevelekre lehetünk figyelmesek ebben a hónapban.

Az Atlanti-óceán egyik fontos áramlata katasztrofális összeomlás előtt áll

Egy új kutatás kiszámolta, mikor omolhat össze az Atlanti-óceán áramlási rendszere, amely világméretű katasztrófához vezethet, átalakítva az időjárást, valamint az éghajlatot. Egy korszerű modellel készült számítás azt sugallja, hogy az AMOC 2037-2064 között omolhat össze, ám a legvalószínűbb az, hogy ez 2050-re megtörténik. A rendszert az óceánban egyenlőtlenül eloszló hő és sókoncentráció működteti, emiatt érzékeny arra, ha ezek a klímaváltozás miatt módosulnak.

A klímaváltozás szélsőséges időjárást hoz – a tudósok sem tudják megjósolni a következményeket

Az extrém időjárási jelenségek, mint például a súlyos hőhullámok és heves viharok, egyre gyakoribbá válnak a klímaváltozás miatt. A tudósok szerint az évtizedes statisztikák már nem is tükrözik pontosan, mire képes napjainkban a Föld klímája, olyan gyorsan változik az éghajlat. A szélsőséges időjárás azonban súlyos következményekkel járhat, ezért fontos, hogy felkészüljünk rájuk.