Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A KSH korábbi elnöke kemény szavakat fogalmazott meg a magyar gazdaság jelenlegi helyzete kapcsán. Mellár Tamás azután nyilatkozott, hogy az Európai Bizottság értékelhetetlennek nevezte és visszaküldte a 2025-ös magyar költségvetést. A szakértő szerint a költségvetés nem csak most, de az elmúlt két évben is megalapozatlan volt.
Végérvényesen elveszíthetünk egymilliárd eurónyi uniós pénzt, ha év végéig nem eszközöl a kormány 17, az Európai Bizottság által kért intézkedést. Magyarországnak többek között a korrupcióellenes és összeférhetetlenségi jogszabályok módosítását kell végrehajtania ahhoz, hogy meggyőzze az Európai Uniót a támogatás felszabadításáról.
A brüsszeli tárgyaláson fontos dolgok hangzottak el.
Meghatározták az európai gáztárolók jövő évi feltöltési célértékeit – közölte az Energiaügyi Minisztérium az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Az Európai Bizottság a tagállamok közreműködésével rögzítette a 2025-ös töltöttségi célokat a földgázellátás biztonsága érdekében. Az ukrán gáztranzit körüli bizonytalanságok miatt a téli és tavaszi célértékek Magyarország esetében is magasabbak az ideieknél. A jövőre elsőként, februárban teljesítendő elvárás 59 százalék, a harmadik legnagyobb a tagállamok között.
Ez teljesen ellentétes Magyarország érdekeivel.
Már több mint 100 ezren írták alá a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezésére létrejött agrárpetíciót – olvasható a NAK közösségi oldalának szerdai bejegyzésében.
A Tisza megszavazta az új Európai Bizottságot, a DK viszont nem. Most mindkét ellenzéki párt a másikat vádolja azzal, hogy együttműködik a Fidesszel, amely még a saját jelöltjét sem szavazta meg.
A Fidesz, a DK és a TISZA Párt egymást vádolja: ki túl fideszesnek, ki túl „Brüsszel közelinek” állítja be a másikat. A Fidesz saját biztosjelöltjét sem szavazta meg.
Ez a bizottság változatlanságot, és hátsó paktumokat jelent.
Izgalmasnak mondható – a Magyarországról elüldözött Közép-Európai Egyetem (CEU) ügyét érintő – részlet bújik meg a kormány egyik törvénymódosítása mögött. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” címet viselő javaslatban. A hatályukat vesztett korábbi törvényeket soroló javaslatban felbukkan a Lex CEU-néven elhíresült jogszabály, amelynek eredményként az egyetem elhagyni kényszerült hazánkat.
Hősies akciót hajtott végre az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, miközben épp a Zürichből Brüsszelbe tartó repülőn ült. Egészségügyi segítségre szorult az egyik utastársa, és a politikus azonnal felajánlotta a segítségét. Ő gondozta az utast egészen addig, amíg leszállás után oda nem értek az orvosok.
35 milliárd euróval azt zsarolnák akit csak akarnak.
Az Európai Bizottság által felkért OECD-szakértő szigorítást javasol a 13. havi nyugdíj kifizetésében.
Kiakadtak a nyugdíjasok, Brüsszel ne avatkozzon belügyekbe.
Újabb számla érkezett a magyar kormánynak Brüsszelből, melynek összege ezúttal 60 millió euró (24,4 milliárd forint). Ezzel együtt az EU már összesen 353 millió eurót (143,8 milliárd forintot), plusz kamatot követel Magyarországtól azért, mert nem hajtott végre egy bírósági ítéletet. Viszont mivel jelenleg nincs olyan magyar kérelem, amely fedezné ezt az összeget, így gondot okoz a pénz levonása hazánktól.
Összecsapnak a hullámok a feje felett?
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) bejelentése szerint a magyar hatóság elsőként indított versenyfelügyeleti eljárást a kínai alapítású online piactér, a Temu ellen. Az ügy most európai szintre lépett, ahol a Fogyasztóvédelmi Együttműködési Hálózat (CPC) és az Európai Bizottság közös vizsgálatot indított annak érdekében, hogy a Temu tevékenysége megfeleljen az EU fogyasztóvédelmi szabályainak. Az európai hatóságok különösen problémásnak tartják a Temu számos eljárását, például a hamis kedvezményeket és a pszichés nyomásgyakorlást.
10 évre előre nyilvánossá váltak a kormány nyugdíjtervei, mutatjuk, mit tartalmaznak.
Csütörtök este áll a sajtó elé a miniszterelnök.
Nagyot változnak a fűtési lehetőségek az uniós tagállamokban a jövőben, a gázzal fűtőket érinti leginkább a szabályok módosulása.
Több mint negyven ország vezetői Budapesten.
Nyilvánossá vált a költségvetési terv, kiderült, mi lesz 2025-ben a 13. havi nyugdíj sorsa.
November 15-én tárgyalja Ursula von der Leyen ügyét az Európai Bíróság.
Az EU büntetővámjai jelentős áremelkedéssel fenyegetik a Kínából származó elektromos autókat. Autós szakértők beszélgettek az MG Motorral a lehetséges következményekről. Nézzük, mit tehetnek a nagyvállalatok az áremelésen kívül, illetve mi a stratégiája az MG-nek. A Volkswagen már egy lábbal a válságban próbálja menteni a menthetőt. Drasztikus változások jöhetnek az európai autópiacon.
Országjárásra indul a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), hogy a területalapú támogatások tervezett megszüntetéséről tájékoztassák a magyar gazdákat.
Az Európai Bizottság megszüntetné a területalapú támogatásokat.
Ez a magyar emberek véleménye.
Ma a megszokottnál korábban, nyolc órakor kezdődik a parlamenti munka, ugyanis sok minden kell ma átrágni magukat a köz szolgáinak. Döntenek a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, a polgármesterek fizetéséről, a vagyonkezelők ügyét, a digitális bizonyítványokat és még sok mást. Egyébként a vészhelyzet meghosszabbítása első körben 180 napra lenne érvényes.
A magyar uniós elnökség alkalmából Magyarországra érkezett nemzetközi delegációnak a budapesti II. kerületi Csík Ferenc Gimnáziumban mutatta be a Belügyminisztérium a “magyarországi köznevelési intézmények mindennapjait”. Az uniós delegáltak ezután a Kadarka utcai óvodába is ellátogattak, valamint Gyermekek Házában is megfordultak, ami az ország egyetlen állami fenntartású alternatív iskolája. A Belügyminisztérium szerint az intézmények reprezentálták a hazai köznevelést és közoktatást.
Az útlevél és a személyi igazolvány bizonyos esetekben felelegessé válik majd a tervek szerint.
