Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
Meglepő bejelentést tettek a tudósok: rájöttek, melyik élőlény lenne képes a Földön uralkodni, ha az emberiség kihalna. Sokan azt hinnék, a robotok vagy a mesterséges intelligencia lenne erre a legesélyesebb, de valójában az állatok között rejtőzik ez a lény.
Az élet a Földön manapság elég bonyolult, de ez nem volt mindig így. A fosszilis emlékek egyszerűbb időkre utalnak, évmilliókkal ezelőttre, amikor minden egyes organizmus egyetlen sejtből állt. Dél-Ausztrália sivatagos tájain pedig a Nilpena Ediacara Nemzeti Park területén rejtőző ősmaradványok különleges betekintést nyújtanak a földi élet korai szakaszába. A terület fosszíliái egy olyan időszakot őriztek meg, amikor az egysejtű élőlények fokozatosan a Föld első állataivá fejlődtek.
Ez a korszak drámai változásokat hozott: az emberiség létszáma annyira lecsökkent, hogy csak 1280 nemzőképes ősünk maradt.
Egy nemrégiben megjelent kutatás új megvilágításba helyezte a dinoszauruszok pusztulását követő időszak biológiai változásait. A tanulmány szerint a 66 millió évvel ezelőtti meteorbecsapódás nemcsak a Föld történetének egyik legnagyobb katasztrófája volt, hanem egyben lehetőséget is teremtett egy különleges szimbiotikus kapcsolat kialakulására a hangyák és a gombák között. Ez a kapcsolat alapjaiban változtatta meg az érintett élőlények életmódját, és valószínűleg egyfajta korai mezőgazdaságot is létrehozott, amely évezredekkel megelőzte az emberek földművelését.
A Föld felszíne alatt, mélyen a sötétségben egy mikrobaközösség él zavartalanul. Ezek a lenyűgöző mikroorganizmusok több milliárd éve léteznek elszigetelten a külvilágtól – sokkal hosszabb ideje, mint bármely más eddig ismert földalatti életforma. A lelet igazi rekordot dönt: a 2 milliárd éves kőzetben talált mikrobák jóval idősebbek a korábbi, 100 millió éves leleteknél.
Furcsa felfedezést tettek az univerzumban.
Egy kutatás szerint a selyemmajmok olyan különleges hangjelzéseket használnak, melyekkel egyedileg szólítják meg egymást. Ez olyan fejlett kommunikációs képességekre utal, melyekről eddig azt hitték, csak az embereknél, delfineknél és elefántoknál van jelen. A felfedezés az emberi nyelv kifejlődésének megértéséhez is közelebb vihet.
Több mint 4 milliárd évvel ezelőtt élt a Földön az a sejt, amely minden mai élőlény őse. Nemrég magyar szakemberek közreműködésével minden eddiginél közelebb jutott a létforma természetének megértéséhez egy kutatócsoport. Arról is sokat megtudtak, hogy mikor és milyen környezetben élhetett a sejt.
Nem olyan egyszerű felismerni az állatokat csupán a szemük alapján, mint ahogy azt sokan gondolnák.
A rövid frizura is lehet kimondottan vonzó és nőies.
Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az összetett élet a Földön akár 1,5 milliárd évvel korábban is megjelenhetett, mint azt eddig hittük. A kutatás Gabonban zajlott, ahol mélyen a kőzetekben olyan nyomokra bukkantak, amelyek az állati élet környezeti feltételeire utalnak 2,1 milliárd évvel ezelőtt. Most olyan tápanyagokat kerestek egyes képződményekben, mint az oxigén és foszfor, amelyek elengedhetetlenek az élet fenntartásához.
Miért beszélünk másokról a hátuk mögött? Most felfedjük a titkot!
Ráadásul a szerv kialakulásáért felelős gének is hiányoznak, szóval már soha nem is lesz neki, pedig az emlősöknél ez létfontosságú szerv.
A fraktálokat meglepően egyszerű létrehozni, ennek megfelelően gyakoriak a természetben. Matematikailag viszont segítenek megérteni a bonyolultságot és a káoszt, sőt, talán még a kvantumfurcsaságokat is.
Ha megnézed a legtöbb emlős állat mancsait, észre fogod venni, hogy az emberhez hasonlóan öt ujjuk van. De miért maradt meg az öt ujj?
A gyenyiszovai ember néven ismert ősember genetikai öröksége miatt lehet annyira erős a pápua-új-guineai bennszülöttek immunrendszere – állítja egy friss kutatás.
Életében sokan elítélték forradalminak számító nézetei, a fajok evolúciójáról hangoztatott nézetei miatt.
Kutatók rájöttek, mi vezetett odáig, hogy az ember farka eltűnt.
Tudtad, hogy nem csak az embernek, hanem a csimpánznak és más főemlősöknek is körmei vannak?
A fák sokkal régebb óta élnek a szárazföldön, mint az állatok. Ez nem is csoda, hiszen az első erdők szerencsés megjelenése után a szén-dioxid-szint világszerte lassan a mai közelébe zuhant, miközben óriási mennyiségű oxigén halmozódott fel a légkörben. Ez pedig elvezetett az összetettebb élethez.
Az állati mellúszás új irányt ad az emberi evolúció egyik elméletének.
Néhány állat elveszítette az édes íz érzékelésének képességét.
Az afrikai bonobók a barátság evolúciójának példái lennének?
A levegő hűvösségétől kezdve, egy különösen megérintő zenei élményig különféle dolgok hatására jelenhet meg a libabőr néven ismert jelenség, amely nagyrészt kívül esik a tudatos kontrollunkon. De ez nem mindig van így.
