Legendás képlopás: Az évszázad magyar rablása a Szépművészeti Múzeumban
41 éve rabolták ki a Szépművészeti Múzeumot.
Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
41 éve rabolták ki a Szépművészeti Múzeumot.
Schmidt Mária szerint nincs semmilyen döntés sem a Munkácsy-festmények megvásárlásáról, sem egy közép-európai kortárs múzeum létrehozásáról a Mol és a magyar állam közös tulajdonában lévő Mol – Új Európa Alapítványnál. A Terror Háza Múzeum főigazgatója azt is hozzátette, hogy idén már nem is lesz döntés ebben az ügyben. Azt viszont elismerte, hogy elképzelés szintjén beszéltek róla.
Valószínűleg egyelőre nem fenyegeti nagy veszély a festőművészeket a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése után, az igazán képek megfestéséhez úgy tűnik, még mindig kell az emberi elme kreativitása és a tehetség. Gondolatébresztőnek viszont nagyon jó a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállítása, ahol azokat a képeket mutatják be, amiket Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész egyik legismertebb alkotásából, az Ásító inasból kreált az MI.
Fillérekért kelt el az Észak Mona Lisája, mert sokáig nem tudták, ki festette.
Ellopott Chagall- és Picasso-festményeket találtak egy antwerpeni pincében. Hónapokig tartó titkos rendőrségi nyomozás után bukkantak rájuk.
A magyar grófi család leszármazottját a művészettörténet a mai napig az orosz cárok festőjeként ismeri.
A festmény címéről beugrik a kép, a képről pedig a magyar festő, legalábbis ebben bízunk. Nézzük, így van-e!
Egy patinás hazai nagyvállalat alapító igazgatója mesélte, hogy amikor megvásárolt egy házat, régi, poros képet talált egy behajtott ajtó mögött, a falnak támasztva. A festményről kiderült, hogy rendkívül értékes műtárgy, a házról pedig, hogy a ’20-as években művészek találkozóhelye volt.
Gulácsy Lajos és Vaszary János életvidám, színes, olaszos hangulatú, látványos alkotásait is megcsodálhatod a Virág Judit Galéria tárlatán.
Ha a cím egy rejtvény, akkor drMáriás albuma a megfejtés: itt találkoznak egymással a festő abszurd alkotásai és remekbe szabott szövegei.