Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A harmadik negyedévben 0,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva. Mindezt a Központi Statisztikai Hivatal tette közzé most. Az adat megegyezik az egy hónapja, előzetesen közölt számmal, ma viszont a részletes GDP-adatközlésből már láthatjuk, hogy mi okozta a várakozásoknál is sokkal rosszabb teljesítményt.
Kiderült, mi történt valójában Varga Mihály irodájával.
A magyar gazdaság visszaesése odavágott a minimálbér-emelésnek. Az utolsó negyedéves adatok szerint technikai recesszióba kerültünk. A Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének alelnöke szerint ennek fényében egyszázalékos minimálbér-emelésre számíthatunk jövőre.
Erről beszélt Nagy Márton.
Gyorsuló ütemben csökken a magyar gazdaság, a kormány idei növekedési tervei szinte biztosan nem valósulnak már meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium a német járműipart okolja a nagy visszaesés miatt.
Amíg 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, 2023-ban már csupán az 1,1 százalékát – derül ki a KSH most közzétett adataiból. A családi pótlékra, gyesre, gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek több évtizedes mélypontra kerültek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Nem várható évközi nyugdíjemelés novemberben, és nyugdíjprémium sem lesz az idén. A költségvetésből, az adótörvényekből és a makroadatokból lehet következtetni arra, miként alakul az évi infláció, és bár egyelőre a végleges – hivatalos – adatok még nem ismertek egyike sem készült még el, Varga Mihály pénzügyminiszter mégis közölte: a januári emelés „mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat”.
A turizmus fejlesztését célzó 16 (14+2) pontos deregulációs csomagot terjesztett elő a nemzetgazdasági tárca a Magyar Turisztikai Ügynökséggel közösen – mondta a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A költségvetés hiánya úgy tűnik nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. A Kopint -Tárki számításai szerint a tervezett 2,9 százalékkal szemben GDP 4,5 százalékára rúghat az év végére. A GDP viszont az idén csak 1,5 százalékkal nőhet. Így ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
A gazdagabbak jövedelme jóval nagyobb mértékben nőtt az elmúlt időszakban, a szegényebb 40 százalék lemaradt. A szegényebb családok nem tudnak többet fogyasztani, megtakarításra sincs esélyük – írja a Bank360.hu az MNB friss elemzése alapján.
A minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Czomba Sándor közölte, hamarosan megjelenik egy kormányrendelet, amely kimondja, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) jogosult a minimálbér-tárgyalások végrehajtására.
Az Eurostat szerint nagyjából a GDP 7,4 százaléka megy egészségügyre, ami elmarad az uniós átlagtól, de ez az arányszám valójában 9 százalék körül van, mert a közalapítványi modellben lévő egyetemi kórházak és az egyházak is működtetnek kórházakat – minderről Takács Péter beszélt.
Nem mind arany, ami fénylik, de ez a gazdagság valóban semmihez sem fogható. Még csak fel sem fogható.
Kiderült, hogy nem állnak jól a magyarok Európához képest ebben a nyugdíjjal kapcsolatos mutatóban.
Az export komoly ludas a számok rossz alakulásában. Nagyon komolyan kellene javulnia a helyzetnek, ha a második fél évben ki akarunk mászni a jelenlegi gyenge helyzetből.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,5%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2%-kal csökkent. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 1,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,5%-kal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Egy júniusban megjelent tanulmány szerint a térségünk országainak olyan “gazdasági csodát” eredményezett a 2004-es európai uniós csatlakozás, amit még a feltörekvő ázsiai gazdaságok is megirigyelhetnének.
A promóvideóból természetesen nem maradhatott ki Korda több mint 40 éves, de az utóbbi időben sikeresen felmelegített slágere, a Reptér sem.
A nagy állami alrendszerek közül az oktatás finanszírozása mindig is a viták kereszttüzében állt. Most egy új megközelítésben, az egy diákra jutó jutó nemzeti össztermék (GDP) arányában vizsgálja ezt a mutatót egy friss elemzés. Az összkép nem sokban tér el az eddig megállapításoktól: az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2014 után lényegében változatlanok, ez az EU-ban hátulról a 4. helyre elég, s meglehetősen messze van az átlagtól.
A uniós növekedési ütemnek több mint két és félszerese.
Idén akár 2,5 százalékos gazdasági növekedésre, jövőre pedig már 4,1 százalékra számol a kormány.
Az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a gazdaság.
Magyarország nem tartja a lépést a régióval. Románia után hamarosan Bulgária is megelőzi az országot.
Hazánkban 2010 óta több gazdasági mutató esetében is mérséklődtek a területi különbségek, azonban az egyenlőtlenségek továbbra is számottevők.
