Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A beterjesztett költségvetés semmi olyan intézkedést nem tartalmaz, ami újdonság lenne. Az új költségvetés a régi rossz gyakorlat folytatása, így folytatódik Magyarország lecsúszása – igy foglalja össze véleményét Bokros Lajos közgazdász, a Horn kormány volt pénzügyminisztere a 2025-év “békeköltségvetéséről”.
Nem a megszokottak szerint alakul minden decemberben a nyugdíjakkal kapcsolatban.
Összeszedtük a legfontosabb, januártól esedékes, nyugdíjjal kapcsolatos tudnivalókat.
Bár hivatalosan csak 3,2 százalék az infláció, vagyis nagyon szépen lelassult a korábbi években elszabadult drágulás, az emberek többsége nem így tapasztalja a mindennapi életében. Most arról érkezett friss mérési adat, hogyan drágultak meg a gyerekek által fogyasztott élelmiszerek és termékek. Nem kedvező a kép.
Háborús infláció hajtja fel az árakat
A forint gyenge, a magyar jegybank pedig óvatos maradt, és nem nyúlt hozzá novemberben a 6,5 százalékos alapkamathoz. A decemberi kamatdöntő ülésen sem várható további lazítás, ezért a banki kamatok is tartósan a mostani szintek körül maradhatnak. Az amerikai elnökválasztást Donald Trump nyerte meg, azóta pedig nyomás alá kerültek a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint is.
Erről beszélt Nagy Márton.
Kijöttek a KSH inflációs adatai, a drágulás szembetűnő az egy évvel ezelőttihez képest. Persze az egy év alatt 3,2 százalékos átlagos áremelkedés nem tűnik elsőre soknak. De mondjuk a liszt ára ebből majdnem 40 százalékkal nőtt. Az elektromos energia ára meg a KSH szerint 0,7 százalékkal csökkent, az üzemanyag pedig csak kevesebb mint egy százalékkal drágult. Az emberek sokkal komolyabb drágulást éreznek, mint azt az áremelkedések indokolnák.
Pontosan lehet már tudni, melyik hónapban mikor és mekkora nyugdíjra lehet számítani.
Az üzemanyagokat, a dohánytermékeket, a szeszes italokat és a gépjárművekkel kapcsolatos tételes (vagyis nem százalékban, hanem forintban kifejezhető) adókat érinti a Kormány új intézkedése az infláció-követő adózásról. A javaslat lényege, hogy ezek a fizetni valók minden évben automatikusan nőnének az infláció mértékével. Csakhogy szakemberek szerint ezzel több baj is van.
Bár a 13. havi nyugdíj elnevezéséből az is következhetne, hogy év végén kapják meg az idősek, csak a következő évben esedékes. Összefoglaltuk, hogy pontosan mikor és milyen kifizetésekre számíthatnak az idősek az év utolsó és a jövő év első két hónapjában.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint Magyar Péter tovább hazudik, jól láthatóan nem ismeri a gazdasági folyamatokat – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel.
Automatikus adóemelést vezet be több adónál is a kormány. A parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint 2025-től minden évben az infláció mértékével nő a szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok tételes jövedéki adója, továbbá a gépjárműadó, valamint a regisztrációs adó is – vette észre a Bank360.hu.
Amíg 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, 2023-ban már csupán az 1,1 százalékát – derül ki a KSH most közzétett adataiból. A családi pótlékra, gyesre, gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek több évtizedes mélypontra kerültek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Az emelés miatt csökken a reáljövedelem
Nem várható évközi nyugdíjemelés novemberben, és nyugdíjprémium sem lesz az idén. A költségvetésből, az adótörvényekből és a makroadatokból lehet következtetni arra, miként alakul az évi infláció, és bár egyelőre a végleges – hivatalos – adatok még nem ismertek egyike sem készült még el, Varga Mihály pénzügyminiszter mégis közölte: a januári emelés „mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat”.
2021 januárjában volt utoljára olyan alacsony az infláció, mint most.
Egy felmérés szerint minden ötödik hitelfelvevőnek napi megélhetés vagy hétköznapi kiadások miatt van szüksége banki kölcsönre. Pedig már lecsengett a nagy infláció és elkezdtek emelkedni a bérek. Miért élnek mégis sokan hitelből és hova vezet ez? Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője válaszolt a Blikk kérdéseire.
Tovább lassult az infláció – szűrhető le a KSH friss adatközléséből. Egy hónappal korábban 3,4 százalékos volt, a legfrissebb adat viszont azt mutatja, hogy szeptemberben a fogyasztói árak 3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy éve ilyenkor. Ennél alacsonyabb értéket utoljára 2021 januárjában mértek a statisztikusok. A forint-euró árfolyam viszont nyugtalanul reagál világpolitika történéseire, csak hajszálra mozdul a 400 forint közeléből.
A költségvetés hiánya úgy tűnik nagyobb lesz még a megemelt hiánycélnál is. A Kopint -Tárki számításai szerint a tervezett 2,9 százalékkal szemben GDP 4,5 százalékára rúghat az év végére. A GDP viszont az idén csak 1,5 százalékkal nőhet. Így ennek eredményeképp a GDP-arányos államadósság is magasabb lesz, mint tavaly év végén: 74 százalék.
A nyugdíjrendszer átalakulása miatt hónapokkal nőhet a korhatár egy bizonyos életkor felett.
Fontos változások jönnek az utakon.
A gazdagabbak jövedelme jóval nagyobb mértékben nőtt az elmúlt időszakban, a szegényebb 40 százalék lemaradt. A szegényebb családok nem tudnak többet fogyasztani, megtakarításra sincs esélyük – írja a Bank360.hu az MNB friss elemzése alapján.
Ezzel az összeggel valószínűleg jövőre sem számolhatnak a nyugdíjasok.
Az emberek hajlamosak túlértékelni a saját házukat, kivéve, amikor biztosítást kell rá kötni. Magyarországon EU-s szinten is magas a biztosított otthonok aránya, de nem mind akkora összegre van biztosítva, amennyiből újra lehetne építeni.
A legmagasabb éves inflációs rátákat augusztusban Romániában (5,3%), Belgiumban (4,3%), Lengyelországban (4,0%) és Magyarországon (3,4%) regisztrálták, azaz az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban.
Brutálisan emelkednek az élelmiszerárak, a kereskedők pedig heteken belül a fogyasztókra háríthatják az áremelés egy részét. A paradicsomot másfélszer annyiért, a paprikát harmadával többért adják a nagybani piacon, mint tavaly. Emellett a tejtermékeket is rekordáron adhatják hamarosan.
Ezek voltak a Ripost legolvasottabb cikkei az elmúlt héten.
Hat év alatt megduplázódtak az élelmiszerárak Magyarországon, miközben az Európai Unióban átlagosan 40 százalékos drágulásról számoltak be. Az árstop és a kötelező akciózás kivezetése után az alapvető élelmiszerek közül a liszt, a cukor és az olaj ára emelkedett drasztikusan. Az elmúlt évben egyébként a spanyoloknál és a hollandoknál lehetett legolcsóbban bevásárolni a boltokban.
