Az árvíz utáni rémálom: brutális szúnyoginvázió fenyeget a Duna és a Lajta mentén

Az áradásokat követően a Duna és a Lajta árterein tömegesen fejlődhetnek ki csípőszúnyogok lárvái, ráadásul a meteorológiai előrejelzések szerint az időjárás is még lehetővé teszi ezeknek a kikelését. Október első felében ezért szúnyoggyérítésekre lehet számítani a folyók menti településeken a jelentősebb szúnyogártalom megelőzése végett – közölte a katasztrófavédelem közleményéből.

Személyes véleményekkel fogalmazzunk: “‘Deutsch Tamás: Magyar Péter az új Gyurcsány’ – Egyéni politikai megközelítések a középpontban

Deutsch Tamás szerint Magyar Péterék pártja az első adandó alkalommal eltörölné a rezsicsökkentést. A kormánypárti EP-képviselő a Tisza Párt EP-képviselőjének a felszólalására reagált, amiben Gerzsenyi Gabriella arról beszélt, hogy az alacsony díjak miatt nincs forrás a romokban heverő víziközmű-rendszer felújítására.

A főváros szennyvizében rejlő veszélyek: fertőző betegségek azonosítása

Egy európai együttműködés keretében az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert. Ez pedig segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak, emiatt egyszerre több ezer fenyegetés forrását is képes feltárni. Az értékes adatok kinyerése viszont nem egyszerű feladat.

Környezetvédelemért kiáltva: az elszalasztott víz túlmutat a kellemetlen szagokon

Több településre, mint pl. Zamárdira, Balatonendrédre, Siófokra, Ságvárra, Siójutra, Ádándra, Somra, Nyimre és Nagyberénybe is a balatonszéplaki felszíni vízmű szolgáltatja a vizet a Balatonból. Mostanában azonban az onnan érkező víznek kellemetlen lett a szaga. Ennek okáról a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. a napokban adott ki tájékoztatást.

A Patkányinvázió Budapesten: A Fővárost ellepték a Rágcsálók

Bár Budapesten évtizedek óta nem lehetett patkányokkal találkozni, az utóbbi hónapokban egyre több rágcsálót látni. A magyar főváros eddig híres volt arról, hogy a nagy lakosságszám ellenére nincsenek patkányok, ám nemrégiben sorra kezdtek el érkezni a lakossági patkányészlelések. Az előző év azonos időszakához képest 40-50 százalékkal több bejelentés érkezett idén.

Vigyázat! Fontos figyelmeztetés a Nébih-től: Minden halfogyasztót érint

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a rendelkezésre álló információk, illetve a laboratóriumi vizsgálatok alapján nem javasolja a Sajóból kifogott halak fogyasztását. Akut kockázat nem áll fenn, továbbá a határértékkel szabályozott toxikus nehézfémek esetében is negatívak az eredmények. Az arzén kis koncentrációban, de hosszan tartó bevitele viszont már egészségügyi kockázattal járhat.

A magyar Z generáció: Realista vagy idealista az innovációval kapcsolatban?

A Z generáció szemszögéből járta körül a jövő és az innováció kérdéskörét idei közös közvélemény-kutatásában a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. Kiderült, hogy az 1997 és 2012 között születettek számára ma már az innováció sokkal többet jelent a technológiai fejlődésnél. Az eredményeket a Bosch innovációs kampuszán mutatták be a Bosch×Richter Innovátorok Napján.

A mikroműanyagok rémisztő hatása: az igazság a szervezetünkbe jutásukról

Tele vannak a vizeink mikroműanyaggal: előbb a Balatonban, most a Tiszában és mellékfolyóiban aggasztó mennyiségben találtak a szennyező részecskékből. De mi is az a mikroműanyag, honnan származik, és miért baj az, hogy ennyire nagy koncentrációban van jelen Magyarország vizeiben? Bár a tudomány még nem szolgál konkrét válaszokkal egy biztos: az senkinek sem jó, ha ezek a részecskék bekerülnek a szervezetünkbe!