A gyönyörű magyar tó tragédiája: a rejtélyes veszteség okai felszínre kerültek
Elképesztő mennyiségű hal pusztult el a magyar tóban.
Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
Elképesztő mennyiségű hal pusztult el a magyar tóban.
Luxuscikké válhat az egyik legkedvesebb italunk.
Vízügyi szakemberek és civilek szedték össze az elpusztult haltetemeket néhány napja a Kis-Balatonon, ahol harcsák, pontyok, süllők és dévérkeszegek hullottak el nagy számban a 2-es víztározó területén. Szerencsére mostanra, a kisebb lehűlés hatására a halpusztulás megállt.
Nem ez az egyetlen kedvelt növény, amelynek árusítását betiltották veszélyes mivolta miatt.
Ezekre a trükkökre érdemes odafigyelni, hogy csökkenjenek a kiadások.
A szúnyogok permettel való irtása sokkal nagyobb károkat okoz, mint azt szakemberek sejtették.
A Föld leghidegebb részén a hőmérséklet sajnos 10 fokkal magasabb az átlagosnál, ami globális következményekkel járhat.
Három napon át szedték össze a hűvöst kereső állatokat, majd biztonságos helyen szabadon engedték őket. A szakembernek volt pár hasznos tanácsa is.
Hatalmas halpusztulás történt a Kis-Balatonon, számos harcsa, ponty, süllő hevert döglötten a víz felszínén. A haltetemeket fekete zsákokban gyűjtötték össze. Megdöbbentő felvételek láttak napvilágot.
A szlovák környezetvédelmi államtitkár heves vitába bocsátkozott a nézőkkel a Kassai Nemzeti Színház előadásán. Végül neki kellett távoznia.
A Kőgazdag Fiatalok szereplője maga szedte össze a szemetet.
Egy mindössze négy autónak elegendő parkoló miatt brutális módon szedetett ki fákat a település polgármestere. Az ismert zenész, Náksi Attila, az Európa-bajnok kamionversenyző, Kiss Norbert és a túrauautó-Világkupa-bajnok Michelisz Norbert dísznövénye is áldozatául esett, utóbbit például egy szeméttelepen találták meg.
Szárazon zörögnek, csörögnek a kiégett kukoricatáblák Békés vármegyében. A növények nem bírták az idei rekordmeleg és aszályos nyarat.
Életbe lépett vasárnap az Európai Unió élőhelyek természetes állapotának visszaállítását célzó jogszabálya — jelentette be vasárnap az Európai Bizottság. Az intézkedés fontos célokat tűzött ki 2030-ig, majd 2050-ig annak érdekében, hogy javítsák az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásait.
Egy római zoológus szerint az olasz főváros “valóságos dzsungellé” változott a kígyók, keleti lódarazsak, sirályok és patkányok megnövekedett száma miatt. A szaporodás feltehetően a magas hőmérséklet és a város tartós szemétproblémája miatt következett be. Idén nyáron rengeteg hívás érkezett a veszélyes állatokról Rómában.
Veszélyes, ragadozó teknőst észleltek egy magyar város tavában. Az állatot csak lefotózni sikerült, még szabadon úszkál.
Egy hét alatt összese 13 elpusztult őzet találtak a Tataháza melletti szennyvíztározóban. Az állatok ivóvíz hiányában mennek a tározóhoz, ami fóliával van lefedve, ezért miután belemennek nem tudnak kijönni belőle. A helyi vadászok szerint súlyos a helyzet, a tulajdonos szerint azonban teljesen szabályosan működik a létesítmény.
Tegnap mérték az eddigi legmagasabb napi felszíni medián-hőmérsékletet a Földközi-tengeren, amely 28,9 Celsius-fokot mutatott.
A lakosság attól tart, hogy ezt előzetes környezetvédelmi, egyéb hatástanulmányok, a helyiek megkérdezése, tájékoztatása nélkül létesítenének üzemet. A helyiek joggal aggódnak.
Nyári estéken gyakori, hogy a rovarok köröznek a lámpa körül. A fény vonzó hatásainak jártunk utána.
Így alakulnak a bevételek a visszaváltási rendszerrel kapcsolatban.
Nagyon vigyázz, ha ilyesmit vettél!
Sokan nem számíthatnak segítségre a hőség okozta következmény kapcsán.
Sok buktatója van nemcsak Magyarországon, de uniós szinten is az üvegvisszaváltási rendszernek.
A szakértő elárulta, milyen veszélye lehet, ha az ember a szúnyogirtás idején nem csukja be az ablakot.
Bizonyos közösségi média fórumok felhasználói szerint ez az egész nem más, mint puszta áremelés környezetvédelmi szempontok mögé bújtatva. Mások a rendszer hibáira reflektálnak, a sok le nem tisztázott kérdésre és problémára. Az ezekhez kapcsolódó jelenségekről kérdeztük Szabó Szilviát, a MOHU gyártói felelősségi rendszereket vezető, a visszaváltásért felelős vezetőjét és Till Attilát, a MOHU szóvivőjét.
A MOHU szerint egyre nő a hajlam a magyarokban arra, hogy visszavigyék a betétdíjas italcsomagolásokat a gyűjtőpontokra, de ennek ellenére is naponta rengeteg palack végzi a kukákban. Az adatok szerint átlagosan napi 6 millió palack kerül kidobásra, ezeknek pedig mind 50 forint az értéke. Ekkor lépnek a képbe a palackvadászok, akik kifosztják a kukákat, különösen a forgalmasabb pontokon.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) párhuzamosan több vállalkozással szemben is eljárást indított, mivel az ásványvizes és üdítőitalos palackok címkéin feltüntetett, és egyéb kereskedelmi kommunikációjukban alkalmazott, a termék környezeti hatásaira vonatkozó állításokkal valószínűsíthetően megtévesztették a fogyasztókat.
Erre nem készültünk fel, amikor a palackok visszaválthatóvá váltak.