Az Emberi Potenciál Korlátainak Felmérése: Bostoni Kutatók Pókember-szintű Technológiát Fejlesztenek

A Tufts Egyetem kutatói – az ismert képregény szuperhősének fantasztikus képességei által inspirálva – valóságos pókselyem-technológiát fejlesztettek ki selyemfibroint használva. A kifecskendezett innovatív anyag képes megszilárdulni a levegőben és erősen a tárgyakhoz tapadni. Ez pedig lehetőséget teremt a selyem súlyánál sokszorta nehezebb anyagok felemelésére, ami új utat nyit különféle technológiai alkalmazások előtt.

A fekete hattyúk veszélye: Miért nem kell attól félnünk, hogy a főnökünk robot lesz

A mesterséges intelligencia a legtöbb helyzetben felülmúlta a húsvér ember vezérigazgatókat egy olyan vállalkozás valós szimulációja során, amely emberi ényeket és számítógépeket állított szembe egymással. De volt egy dolog, amelyet az AI nem tudott kezelni, az úgynevezett fekete hattyú eseményeket. Emiatt az AI-t gyorsabban kirúgta egy virtuális igazgatótanács, mint húsvér társait, akik jobban navigáltak a váratlan helyzetekben.

Az AI-k együttműködése: Segítség vagy veszélyes kihívás az emberiség számára?

Az emberek csak bizonyos számú kapcsolatot képesek hatékonyan kezelni a közösségi hálózatukban. Ez a Dunbar-számának nevezett érték átlagosan 150, amit nagyon sokkal senki sem képes túllépni. Ezért például a nagy szervezetek irányítói a kapcsolatok működtetését (és vele egy terület felügyeletét) kénytelenek delegálni. Úgy tűnik, hogy a mesterséges intelligenciának nincsenek ilyen korlátai.

A magyar egyetemek nemzetközi sikerének meglepő ereje

Három egyetemünk is jelentőset lépett előre a Times Higher Education (THE) World University Rankings világranglistáján, és akárcsak tavaly, idén is 11 magyar egyetem helyezéssel zárta az évet, míg két új egyetem belépésével már négy intézmény van megfigyelő státuszban – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szerdán az MTI-vel, hozzátéve: szinte minden mérőszámban emelkedést mutatnak az intézményeink.

Kiderült: ezek az átlagos péniszméretek a világban – Magyarország nincs a top10-ben

Német kutatók végeztek friss kutatást azzal kapcsolatban, hogy mely országokban milyen péniszmérettel rendelkeznek a férfiak. Az adatok alapján készült is egy interaktív térkép, amin végig lehet nézni az elemzett országokat. Magyarország sajnos nem került be a legnagyobbak közé, de az európai országok közül csak Hollandia ért el illusztris helyezést.

A rövidlátás rohamos terjedése: aggasztó előrejelzések a fiatalok körében 2050-re

A világ a rövidlátás egyre növekvő járványával néz szembe, de a jövő fejleményei nem láthatók tisztán. Ha az elmúlt 30 évből indulunk ki, az új becslések szerint 2050-re több mint 740 millió gyermek és serdülő küzdhet azzal, hogy a távolban meglássa a tárgyakat. Az aggasztó előrejelzések egy globális áttekintésen alapulnak, amely a rövidlátás elterjedtségét vizsgálta egészen 2023-ig 50 országban gyűjtött adatok alapján.

A halak tudománya: az emberi gyógyulás forradalma

A kutatók egy lépéssel közelebb kerültek annak megfejtéséhez, hogyan tudják visszanöveszteni a halak a sérült uszonyukat. Bár elsőre a mi életünk szempontjából a halak viselkedése nem tűnik fontosnak, az eredmények mégis jelentősek. Ugyanis, ha sikerült megállapítani a folyamat hátterét, az óriási fejlődést hozhat a regeneratív gyógyításban.

Hajléktalan népszámlálás Budapesten: a felmérés fontos információkkal szolgálhat

Átfogó felmérést végeznek a hajléktalan emberek élethelyzetéről Budapesten október 3. és október 11. között. A Menhely Alapítvány az érintettek demográfiai és egészségi helyzete mellett azt is vizsgálja, hogy a hajléktalanok hogyan látják a jelenlegi helyzetük megváltozásának a lehetőségeit, mit tudnak ők valamint szociális segítőik tenni a változás érdekében. A nemzetközi kutatásban az EU 10 országának 15 városa vesz részt.

A főváros szennyvizében rejlő veszélyek: fertőző betegségek azonosítása

Egy európai együttműködés keretében az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert. Ez pedig segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak, emiatt egyszerre több ezer fenyegetés forrását is képes feltárni. Az értékes adatok kinyerése viszont nem egyszerű feladat.