Az “Örök fiatalság nyomában: A grönlandi cápák titokzatos életkora

Új vizsgálatokat végeztek a grönlandi cápán, a leghosszabb életű gerincesen, amelyek kimutatták, hogy a különböző életkorokban stabil izomanyagcsere-aktivitás lehet a rendkívüli hosszú élettartam kulcsa. A kutatás nem csupán megkérdőjelezi azokat a korábbi nézeteket, amelyek a cápa élettartamát a hideg környezetnek és a minimális mozgásnak tulajdonították, hanem potenciális utakat nyithat a természetvédelmi stratégiák és az emberi szív- és érrendszeri kutatások előtt is.

A vesecsereprogram bevezetése: Megkönnyülhet a donort találni

Várhatóan még idén elindul a hazai vesecsereprogram, amely jelentősen megkönnyíti a vesebetegek számára a megfelelő donor megtalálását, ezáltal nagy mértékben javulhatnak a túlélési esélyeik. A magyar kutatók közreműködésével kifejlesztett szoftver az európai és a magyar vesebetegek életét is megkönnyíti. A hírről a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (HUN-REN KRTK) számolt be.

A rejtély megfejtve: a segesvári csata részletes felderítése éveken át tartó kutatás eredményeként

A háromszoros túlerővel szemben esélye sem volt a magyar seregnek. Hős magyar honvédek, Bem apó és persze Petőfi Sándor titokzatos halála – nincs senki, aki ne tudná kapásból felsorolni ezt a három dolgot, ha a segesvári csatáról esik szó. A Maros Megyei Múzeum, a HM Hadtörténeti Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kutatásában arra keresték a választ, hogy pontosan hol és hogyan zajlott a csata.

Az ősi vírusok nyomában: Hatékony kezelési lehetőség a rák ellen

Kutatók felfedezték, hogy az endogén retrovírusok, az emberi genomban található ősi vírusok maradványai, jelentős szerepet játszanak a rák kialakulásában. Tanulmányuk szerint ezen vírusok elnémítása fokozhatja a rákellenes kezelések hatékonyságát azáltal, hogy kikapcsolja a tumor növekedését elősegítő géneket. A felfedezés a rákterápia lehetséges új megközelítéseit nyithatja.

A “sikoltozó nő” rejtélyes halála: múmiakutatás új eredményeire az ősi kínzásokról

Az ókori egyiptomi múmiák közül néhány tágra nyitott szájjal került elő, ami régóta zavarba hozta a régészeket. Most a Kairói Egyetem professzora, Sahar Saleem és csapata új felfedezésekkel állt elő, melyek szerint ezek a múmiák nem a rossz balzsamozás miatt kerültek ilyen állapotba, hanem azért, mert fájdalmas halált szenvedtek. A kutatók a legújabb technológiával vizsgálták meg ezeket a „sikító múmiákat”, hogy fényt derítsenek haláluk és mumifikálásuk rejtélyére.

Miért legyünk kedvesek ChatGPT-vel? A kommunikáció hatása a géppel való interakció során.

Ha csak kíváncsiságból is, sokan kipróbálták már, milyen a különböző mesterségesintelligencia-programokkal beszélgetni. Bár nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan érdemes megszólítani egy chatbotot, mégis sokan választják az udvarias formát, annak ellenére, hogy egy géppel beszélgetnek. A friss kutatások szerint ennek fontos hatása lehet.

Váratlan felfedezés: Az élet jóval korábban lehetett jelen a Földön

Egy nemzetközi tudóscsoport új bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy az összetett élet a Földön akár 1,5 milliárd évvel korábban is megjelenhetett, mint azt eddig hittük. A kutatás Gabonban zajlott, ahol mélyen a kőzetekben olyan nyomokra bukkantak, amelyek az állati élet környezeti feltételeire utalnak 2,1 milliárd évvel ezelőtt. Most olyan tápanyagokat kerestek egyes képződményekben, mint az oxigén és foszfor, amelyek elengedhetetlenek az élet fenntartásához.

Az invazív csigák preferenciái: Vörös szín kedvelése, fokhagyma ellenállása

Az invazív csigák elleni védekezés innovatív módjait kutató tudósok váratlan vámpírtulajdonságokat fedeztek fel: a vörös szín elragadja őket, a fokhagyma viszont taszítja. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett eredmények tanulságai segíthetnek csökkenteni az ausztrál gabonatermesztők számára az invazív csigák által okozott károkat. Jelenleg ezek az állatok évente 170 millió dollárjába kerülnek az ágazatnak.

Napfény és víz: Az energetikailag hatékony anyagok új lehetőségei

Az Oregoni Állami Egyetem kutatói olyan hatékonyságú fotokatalizátort hoztak létre, amely elképesztő gyorsasággal képes hidrogént előállítani napfényből és vízből. Ez a fém-szerves vázszerkezetek és fémoxidok kombinációjával kifejlesztett katalizátor jelentős előrelépést jelent a tiszta energia előállításában. Ígéretes megoldás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szempontjából, és fenntartható alternatívát kínál a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodó hagyományos hidrogéngyártási módszerekkel szemben.

Áttörés az Alzheimer-kutatásban: 90 százalékos pontossággal azonosítható a betegség miatti memóriavesztés egy új vérvizsgálattal

Az emberi agy kudarcra van ítélve. Azonban annak megállapításához, hogy a memóriacsökkenés nem csupán a tipikus öregedés jele-e, olyan technológiára van szükség, amely nem mindig áll rendelkezésre, így a szakembereknek kizárólag a tapasztalatukra és az ítélőképességükre kell hagyatkozniuk a demencia jeleinek felismerésében. Most azonban az Alzheimer-kórral kapcsolatban nagy áttörés született.

A Barbie-film miatt fellendült az érdeklődés a nőgyógyászat iránt

A Harvard Egyetem orvosi karának kutatása szerint a Barbie-film tavalyi bemutatója után jelentősen nőtt az érdeklődés a nőgyógyászat iránt. Az internetes keresések alapján a sikerfilmet követően az emberek egyre inkább tájékozódnak a nőgyógyászati vizsgálatokról és azok fontosságáról. Ez az érdeklődés azonban nem feltétlenül vezetett több tényleges orvosi vizsgálathoz.