Az emberiség ősi nyughelye: a világ legrégebbi 130 ezer éves temetője
A kutatók szerint őseink sokkal előbb elkezdték rituálisan elbúcsúztatni a halottaikat, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
Légy mindig az események sűrűjében!
Címke leírása
A kutatók szerint őseink sokkal előbb elkezdték rituálisan elbúcsúztatni a halottaikat, mint ahogyan azt korábban gondoltuk.
Évszázadokig kutatták, mi mindent rejt a föld a város alatt, mire megtalálták.
Egy nemrégiben felfedezett, i. e. 7. századi sír több mint 150 ősi leletből álló kincsesbányát rejtett. Nem csak a sír néhai tulajdonosát találták meg, hanem többek között sikerült feltárni a maradványait is.
Nem csak mamutok, hanem egy világszinten is különleges elefántalfaj élt egykor Magyarország területén.
A túrázók és hegymászók titokzatos ősi tárgyakra bukkannak a svájci Alpokban, felfedezéseikre számítanak a tudományos élet képviselői. Mostanra már egy applikációt is létrehoztak, amelyet kifejezetten amatőr, de a régészet iránt érdeklődő emberek felfedezéseit várják. Mostanra már nem egy érdekes tárgyat köszönhetnek a kutatók az amatőr régészeknek, akik mind az applikációt használva jelezték felfedezéseiket.
Egészen elképesztő műalkotásokkal díszítették otthonaikat a pompejiek.
Várhatóan több mint százötven csontváz és számos tárgyi emlék kerül majd elő a Mohácsi Nemzeti Emlékhely IV. számú tömegsírjának nemrég indult feltárása során – közölték a több hónapon át tartó munkálatokat végző szakemberek az MTI érdeklődésére.
Világelső régészeti eredményt köszönhetünk az ELTE kutatóinak.
A lovas nomád népek története így hatott Európára.
Különböző népek hajdanán 40 000 halomsírt építettek a mai Magyarország területén, bennük ékszerekkel és akár lovakkal is.
A magyarok őshazájával kapcsolatos kutatások végre komoly eredményeket hoztak.
A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb, a Tisza-tó melletti ásatásain ezüst áldozókészlet és 70 ezüstérméből álló bécsi fillér kincslelet is előkerült, amelyek a 13-14. századból származhatnak.
A régészek olyan ősi szokásokra utaló bizonyítékokat tártak fel, amelyek megváltoztathatják az ókori egyiptomi életről alkotott képünket.
Kétszáz évbe telne mindent feltárni, amit a víz ma elrejt.
Aprócska, ám felbecsülhetetlen az értéke: több mint egy évszázadig pihent a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában egy, a világon egyedülálló aranypénz, rajta a legendás Aistulf longobárd király képével.
Indiana Jones mintájára ered a különféle relikviák nyomába Az elveszett ereklyék fosztogató című sorozat hősnője.
Azt sem tudják, kik temetkeztek ott, a sír tartalma pedig valóságos rejtvény a régészek számára.
Már régóta foglalkoztatja az emberiséget a gízai piramisok titka, hiszen eddig nem sikerült bizonyítékot találni arra, hogy több ezer évvel ezelőtt, a modern eszközök nélkül, hogy építhették fel a piramisokat.
Nem csak a nadrágviselés miatt különös ez az ember.
Izraeli régészek bukkantak rá egy ősi ametiszt gyűrűre, ami felthetően a másnaposság enyhítésében segített a viselőjének.
Több ezer éves lelet került elő egy olajfaültetvényen, ami segíthet többet megtudni egy kevésbé ismert civilizációról.
Egyre több sírfeltárás bizonyítja, hogy nem csupán a képzelet szüleményei a rettenthetetlen nőkről szóló történetek.
Vajon valóban létezett a trójai faló, és ha igen, akkor miért épp ennek a patás állatnak az alakját választották tervük megvalósításához a görögök?
Az egyiptomi királyné, Nefertiti életét számos rejtély övezi.
Vajon hol lehet a nácik aranya, az Aranybagoly és az elsüllyedt japán hajó elveszett kincsei?
Világszenzáció! Év elején jelentették be, hogy régészek egy 1600 éves borbolt maradványaira bukkantak Görögországban.
Megdöbbentő részletek derültek ki az indonézek szent helyéről.
A régészek egy hatalmas ősi erődítményt találtak, amely az észak-arábiai sivatagban található Khajbar-oázist övezi. Ez az egyike a két legnagyobb erődítménynek Szaúd-Arábiában.
Megnyitották Nagy Sándor palotáját Görögországban