A “Moszkva tér régi csillogása

Fiatalok sietnek nevetve, vagy a lét elviselhetetlen könnyűségétől nyomasztva, a Széll Kálmán téren. Honnan is gondolhatnák, hogy ugyanezen a helyen, amit egykoron Moszkva térnek hívtak, a szüleik olykor órákat töltöttek el? Leginkább a kultikus hellyé vált óra alatt, vagy a késő este is nyitva tartó falatozó előtt. Valóságos közösségi tér volt az, sokaknak kiindulópont az éjszakai bulizáshoz, másoknak végállomás egy fárasztó nap után.

A baji szellemlaktanya újra élettel telik meg

Úgy harmincöt esztendeje még szovjet katona bakancsok százai dübörögtek a folyosókon, vörös csillagos lobogót lengetett a szél a laktanya díszterén. Ma emeletnyi gaz borítja a körletek által közrefogott területet, megszégyenülten tátognak az üres ablakok, a legénységi szállásnak nem maradt szinte egyetlen ép üvege sem. A friss levegőre nem lehet panasz, süvít a szél a félhomályos folyosókon, mintha kísértet járná a málló vakolatú, négy szintes épületet, az ember szíve kalapál, amikor a szél csapkodja az ablakkereteket. Mintha csak egy temetőben járnánk, ennél aligha lehet magányosabb egy épület – 1990. június 24-én vonult ki az egykor nyüzsgő katonai bázisról az itteni utolsó szovjet katonatiszt.

A Kádár-kori szépségápolási termékek átalakulása: A verbális szörnyszülöttektől a mindenki által ismert márkákig

Raccsoló kislány után kapta nevét a szocialista rendszer kozmetikai óriásvállalata. A nyolcvanas években a legtöbb tisztálkodószert, szappan, sampont, krémet, dezodort a Caola gyártotta. Az 1961-ben egyesített állami cég 1981 előtt a nem túl jól hangzó Illatszer és Kozmetikai Vállalat illetve a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat és a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nevet viselte.

A Szocializmus Mesefigurái: Emlékeik örökké élnek a gyermekszobákban

Naponta mindössze 5-10 perc jutott nekik a tévében, az esti mesékben, hétvégén legfeljebb fél óra a délelőtti matinéban. Aki lemaradt, csak a bizonytalan ismétlésben reménykedhetett, hiszen a videomagnó még kevesek kiváltsága volt, Mégis, a 70-es, 80-as években minden gyerek tudta, mi újság a Futrinka utcában, mi történt Mazsolával, a malaccal, Mirr Murr kandúrral, vagy Vízipók csodapókkal, esetleg Frakkal, a macskák rémével.

A kiváltságosok hiányszolgáltatása: Az üzemi telefonok helytelen használata a szocializmusban

“Az üzemi telefont csak hivatalos célra és rövid ideig használja!” – hívta fel a figyelmet szigorúan a propaganda plakát valamikor a Kádár-korszak derekán. A ma már érthetetlen üzenet nagyon is releváns volt a maga idejében: ha volt telefon a munkahelyen, mindenki próbálta legalább néhány percre megkaparintani, hogy elintézzen néhány hívást még úgy is, hogy minden kolléga hallhatta a beszélgetést.

A természet hívó szava: Gyere, gyere ki a hegyoldalba!

Mentünk büszkén véges-végig a lenini úton, és azt énekeltük, hogy: „Itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse…!”, s közben a magasba emeltük a Vörös Csillag Traktorgyár, a Lenfonó Vállalat és a Légycsapógyár feliratú táblákat. Vonultunk, ahogy a rendszer és a párt megkövetelte. Aztán egyszer csak elérkeztünk a Tabánba, és ott egészen mást énekeltünk. Például azt, hogy: „Gyere, gyere ki a hegyoldalba…” S ott voltunk a hegyoldalban, immár átváltozva.

Kempingezés: Olcsóbb, Emellett Örök Életre Szóló Élmény – Árak, Tippek, Legjobb Helyek

Reneszánszukat élik a kempingek, 70 százalékkal növekedett a forgalmuk az utóbbi években. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint amíg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók, tavaly már több mint 1,9 milliót. A vendégek fele külföldi, nagyrészt német és lengyel turista volt. A statisztika szerint a 270 hazai kemping közül a legnépszerűbbek a Balatonnál és a fürdővárosokban találhatók.